Az asztma lényegi tünetei könnyen felismerhetőek. A légutak nyálkahártyájának gyulladása ugyanis nemcsak köhögéssel, nehézkes levegővétellel, de sípoló légzéssel, rendszeres fulladásos rohamokkal adja tudtunkra jelenlétét. Mivel a betegek száma a fejlett országokban egyre nő, a hatékony kezelés érdekében az orvosok már jó ideje lázasan kutatnak az okok után.
A háttértényezők listáján olyan problémák szerepelnek, mint a hörgőszűkületet okozó gyulladásos folyamat, az allergia és az öröklődés. A hagyományos orvostudomány mellett azonban, nem titok, a pszichológusoknak is megvan a maguk véleménye arról, mi okozhat asztmás megbetegedést. A lélektanban az asztma, több más krónikus betegséggel (mint például a gyomorfekély vagy magas vérnyomás) együtt, a pszichoszomatikus betegségek listáján szerepel.
Mit nevezünk pszichoszomatikusnak?
Nos, a pszichológusok szerint gyakran megesik, hogy a hétköznapok súlyos stresszhelyzeteiben bennünk tornyosuló feszültség és társai; a düh, harag, agresszió egyszerűen nem találnak megfelelő kiutat maguknak. Nem tudjuk megfelelő módon kezelni a konfliktushelyzeteinket, nem akarjuk vagy nem tudjuk kifejezni a negatív érzelmeinket, vagy éppen a levezetéssel adódnak gondjaink, ezért elfojtás alá kerülnek. Az elfojtás névre hallgató elhárító mechanizmus azonban, a látszattal ellentétben, nem teszi semmissé a feszültségeinket: a lefojtott negatív emócióink ugyanis általában testi (szomatikus) tünetként ütik fel a fejüket.
Kockázati tényezők: szorongás, bántalmazás, szülők elvesztése
Ami az asztmát illeti, a kutatók úgy látják, hogy az asztma kialakulása is szoros összefüggésben áll a korábban átélt stressz és feszültség mértékével. Nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori asztma kialakulását is erősítik az olyan stresszorok, mint például a gyermekkori bántalmazás, az elhanyagolás, a szülők válása, mentális betegsége vagy halála.
Ugyanakkor a modern kutatási eredmények szerint a betegség szoros összefüggésbe hozható a szülők attitűdjével is. Az asztma kialakulását tekintve meghatározó, jelen van-e, és ha igen, milyen mértékű a közeli családtagok szorongás- és stressz-szintje, illetve ezen keresztül az is, hogy a különösen stresszterhelt életszakaszban hogyan bánnak a gyermekükkel.
A tanulmányok szerint a párkapcsolati problémák, a munkanélküliség, a rossz szocio-ökonómiai státusz miatt felhalmozódó szülői feszültségek gyakran a gyerekeken csapódnak le. Az elmélet szerint a feszült légkör következtében a gyerekeket krónikus stresszhatás éri, ennek következtében pedig hajlamosabbá válnak a szorongásra, depresszívebbek, feszültebbek lesznek. Egyenes ági következmény, hogy ez utóbbi tényezők - ha nem is minden esetben - gyakran megtalálhatóak a felnőttkorban megjelenő asztmás megbetegedések hátterében is.
Oláh-Szíjjártó Linda
Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is! |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.