B-vitamin - túladagolása növeli a rák kockázatát
Ez az anyag vízben oldódik, szerepe van a kiegyensúlyozott anyagcserében, az idegrendszer egészségében, és bőrünk is szebb lehet tőle. Ajánlott napi mennyisége 2-20 mg. Nagy adagokban azonban fokozhatja a rák kockázatát, és a B6-vitamin huzamos túladagolása akár végtag-elérzéstelenedést is okozhat. Természetes forrásból ajánlott inkább fedezni a napi szükségletet, ez elérhető tojás, máj, tejtermékek és gabonafélék fogyasztásával.
C-vitamin - hasmenés
A C-vitaminról elterjedt, hogy nagy adagokban vesekőképződést idézhet elő, de ezt mára megcáfolták. Az azonban igaz, hogy túlzásba vitele hasmenést és hasi fájdalmakat okozhat, azonkívül egy nagy adagban nem gazdaságos bevenni, mivel a felesleg automatikusan ürül a szervezetből. A legtöbb C-vitamin pedig nem a citromban, hanem a hidegen áztatott csipkebogyóteában található.
D-vitamin - érelmeszesedés
A zsírban oldódó D-vitamint már könnyebb túladagolni, pedig a napi megfelelő mennyiség fogyasztása nagyon fontos az egészséges csontrendszer érdekében. Felhalmozódása megemeli a vér kalciumszintjét, ami növeli az érelmeszesedés kockázatát. A napfény mellett tej, halak, tojás és máj fogyasztásával vihető be a szervezetbe legkönnyebben. Növésben lévő kisgyermekeknek másfél éves korig adnak orvos által írt szintetikus D-vitamincseppet, de az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia az újszülöttkortól egészen a kamaszkorig ajánlja a fogyasztását, mivel számos betegség megelőzhető helyes adagokban történő bevitele esetén.
E-vitamin - tüdőrák
Az E-vitamin nemcsak bőrünk szépségében játszik szerepet, de fontos antioxidáns is, és fokozza az agyi aktivitást. Túladagolva viszont fejfájás, emésztőszervi vagy szívbetegség, akár tüdőrák lehet az eredmény. Ajánlott napi mennyisége 10 mg, ezt természetes módon húsok, olajos magvak, máj, növényi olajok és tojás fogyasztásával tudjuk elérni.
A-vitamin - csontkinövés, rák
Ez a vitamin is zsírban oldódik, így könnyen felhalmozódik szervezetünkben. Pedig a növekedés, a bőr felépítése vagy a sötétben látás elképzelhetetlen lenne nélküle, hiánya a farkasvakságért is felelős lehet. Törékeny haj és körmök esetén is érdemes megnézni, nincs-e A-vitamin-hiányunk.
Túlzott bevitele viszont nem tesz jót a hajunknak: megvastagszik és megritkul, de a túladagolás tünete lehet a sárgás árnyalatú, esetleg gyulladt bőr, a fejfájás, vagy csontkinövések.
Mivel az állatokat teletömik többek között ezzel a vitaminnal is, sok csirkemáj fogyasztása már veszélyes, terheseknél akár magzatkárosító hatás is előfordulhat, de szintetikusan is túl lehet adagolni, az eredmény pedig akár combnyaktörés is lehet. Koppenhágai tudósok különösen a nem természetes, tehát nem élelmiszereken keresztül történő bevitelnél figyelmeztetnek: sok A- és E-vitamin szedése korábbi halálozást indukálhat, mivel összezavarja a szervezet védelmi rendszerét.
A vitaminok túladagolása nemcsak egészséges emberekre veszélyes, a rákos betegeknek fokozottabban oda kell figyelniük a helyes egyensúlyra. Amerikai kutatók ugyanis figyelmeztetnek, hogy a kezelés hatékonyságát ronthatja a vitaminbevitel, mivel a béta-karotinban és az E-vitaminban található antioxidánsok gátolhatják a kemo- vagy sugárterápia hatását.
De a túlzott vitaminfogyasztás akár maga is rákot okoz: kifejezetten rákkeltő hatású a króm egy bizonyos fajtájának, a krómium-pikolinátnak túlzásba vitele. Egy amerikai, 70 000 ember részvételével végzett kísérlet pedig az emelt dózisban hosszú ideig - 10 évig - szedett E-vitamin tüdőrákkeltő hatását figyelte meg. Eközben a természetes formában bevitt E-vitamin tumorvédő hatású. Ugyanez a helyzet a béta-karotinnal is, emelt dózisban, szintetikusan szedve szintén a tüdőrákra hajlamosít.
Kevesebb szintetikus vitamint - de hogyan?
Ezek után egyszerű lenne a konklúzió: ha tehetjük, a szintetikus vitaminok helyett változtassunk inkább az étrendünkön és a megfelelő ételek segítségével töltsük fel vitaminraktárainkat. Mindez szép is lenne, ha az élelmiszerek valóban tartalmaznák a megfelelő vitaminmennyiséget. Egyes kutatások szerint az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent ugyanis az ételeink vitamin- és ásványianyag-tartalma.
Ennek oka a talajban keresendő, melyben a növényt megtermelik: a műtrágyázás elterjedése után olyan mikroelemek és ásványi anyagok hiányoznak a talajból, melyekre égető szükség lenne. A II. világháború után a lőszergyárak műtrágyagyártásra cserélték foglalatosságukat, mely egyszerűbb használata és a nagyobbra növő zöldségek miatt nagy népszerűségnek örvendett. A szerves trágya azonban így kimaradt a földből, mely emiatt elszegényedett. Így a földből hiányzó ásványi anyagok a növényekben sem találhatók meg, a korábbi, szerves trágyával dúsított talajban nőttekhez képest.
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1990-ben átfogó vizsgálatot indított az 1966-1990 közti időszak alatt bekövetkezett tápanyagtartalom-változásról Magyarországon. Így kiderült, hogy a búza az eredeti tápanyagtartalmának csupán 50 százalékát tartalmazza, a kukorica csak 18 százalékon van, a borsó 46 százalékot tartott meg eredeti tápértékéből, a tej és a káposzta vitamintartalma viszont csupán 5 százaléknyi.
Mindezek után joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mit tehetünk a megfelelő vitaminbevitelünkért? Szintetikus vitaminok esetén fennáll a nehezebb felszívódás és a túladagolás veszélye, a műtrágyázott földben nevelt növények pedig nem a régi beltartalommal bírnak.
Talán megoldást jelenthet a biotermékek fogyasztása növények és húsok esetén, valamint a természetes módon kivont vitaminok fogyasztása.
Fessler Emma
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.