Miért alszanak rosszabbul a nők a férfiaknál?

Nem csak a karunkon hordjuk az óránkat

Bár az, hogy ki hogyan és mennyit alszik, az életkörülményektől, a génektől, az életkortól és a környezeti hatásoktól is függ, a nők kimutathatóan több éjszakát forgolódnak át álmatlanul, s a hajnali zaklatott ébredések és a rémálmok is jellemzőbbek körükben. Ennek oka a gyermekeken és a feszültségen túl a biológiai órában is kereshető: a nők belső órája, azaz cirkadián ritmusa ugyanis felgyorsult. Ez a nagyjából huszonnégy órás ritmus, melyet belső időmérő rendszerünk vezérel, fontos szerepet játszik fiziológiai és biokémiai folyamatainkban. Persze külső ingerek is befolyásolják, mint a napfény, vagy a Föld tengely körüli forgása, de szerephez jut az emberi szokásrendszer is. Egy két hónapon át tartó kísérlet során 157 minden külső tényezőtől elzárt ember cirkadián ritmusát vizsgálták, s kiderült, hogy a nők többségének biológiai órája hat percet siet a férfiakéhoz képest. Ez nem azt jelenti, hogy minden nap hat perccel kevesebb alvásra van szükségük, hanem azt, hogy a folyamatosan ismétlődő huszonnégy órás ciklusuk, mint egy hat percet állandóan siető óra, egyre inkább eltér a normálistól. Persze a belső ritmusa senkinek sem percre pontosan huszonnégy órás, de a hatperces sietés már nem elhanyagolható eltérés.

Hőmérséklet és fény

Ahhoz, hogy a biológiai ritmusunk megfelelő legyen, hálószobánk fényviszonyainak is megfelelőeknek kell lenniük: akiknek túl gyorsan ketyeg a belső órájuk, azok a reggeli napsütés ellen védekezzenek, míg a "késők" esténként ragaszkodjanak a tompított világításhoz. A tobozmirigyünk által termelt melatonin nevű hormon is sötétben termelődik, ezzel segítve az elalvást, míg a reggeli fény csökkenti a hormontermelést. Az este sokáig nézett tévé és a műszaki berendezések kék led fényei csökkenthetik a melatonintermelést, így tovább tarthat elaludnunk a szokásosnál - érdemes minden zavaró fényt előre kiiktatni. A hőmérsékleten is sok múlhat: alvás közben testünk hőmérséklete az este kilenc órai 37 Celsius fokos csúcsról szép fokozatosan 36 Celsius fokra csökken, és hajnali öt órára eléri legmélyebb pontját. Ekkor hirtelen a jól megszokott értékre emelkedik, és ébredéskor teljesen normális hőmérsékletet tapasztalhatunk. Akinek azonban este illetve éjszaka nem tud lecsökkenni a testhőmérséklete, az bizony elalvási nehézségeket tapasztal. A jó alváshoz a feleslegesen nehéz paplanokat jobb elfelejteni, és maximum 18-20 Celsius fokos éjszakai szobahőmérséklet ajánlott.

Hormonzavarok

Annak, hogy a férfiak jobban alszanak, nemcsak biológiai órájuk, hanem nem létező menstruációs ciklusuk is oka: a legtöbb nő a premenstruációs szindróma okozta hormoningadozás miatt tapasztal álmatlanságot egy héttel menstruációja érkezése előtt. Ugyanez igaz a menopauzájukat élő nők esetében is, gyakori az éjszakai felébredés, a verejtékezés, illetve a nappali fáradtság. Mindkét esetben a lecsökkenő ösztrogénszint a bűnös, így például a fogamzásgátlót vagy hormonpótlást szedő nők azon a bizonyos héten jobban alszanak éjszaka.

Stressz és túlterheltség

Még a hormonoknál is nagyobb hatással van alvásunk minőségére a stressz. A már dolgozó, gyermekes anyák szinte mindegyike fáradtabb a kelleténél, hiszen egyszerre helytállni a munakhelyen, a családban és a háztartásban nagyon nehéz - ráadásul sokan úgy tudnak csak mindent elvégezni, ha a takarítás vagy a vasalás késő estére marad. A több műszakban dolgozóknál az alvási nehézségek még fokozottabbak, hiszen biológiai órájuk nem tud alkalmazkodni munkakörülményeikhez, de a sokat utazó üzletasszonyok is forgolódhatnak éjszakánként az időeltolódástól. A nőknél szintén gyakoribb depresszió, mely bármely élethelyzetben kialakulhat, szintén sok éjszakát tehet tönkre: a szorongás az éjszakai elalvást nehezíti, míg a depresszió a hajnali felébredésekért lehet felelős.

Mi történik, ha nem hagynak minket aludni?

Az ébrenmaradás rekordját a hatvanas években Randy Gardner tartotta, aki összesen 264 órán át nem aludt, de Tony Wright 2007-ben ezt is megdöntötte 266 órás folyamatos ébrenlétével, melyet rejtett kamerákkal igazoltak. A harmadik napon már lassan beszélt, viszont intenzíven érzékelte a színeket és a hangokat, s egy idő után már tündéreket és manókat hallucinált.

Az alvással azonban nem jó ötlet viccelni: olyan pótolhatatlan élettani folyamat, hogy korábban embereket alvásmegvonással kínoztak. Az alváshiány ugyanis először pszichotikus állapotot, később viszont egyenesen halált okoz. De nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít: állatkísérletekben néhány patkányt minden REM fázis elején felébresztettek, így bár időben eleget aludtak, mégis ugyanolyan tünetekkel pusztultak el, mint a teljes, tartós alvásmegvonásban szenvedő társaik. Egy álmatlan éjszaka után ugyan még képesek vagyunk dolgozni, de alkalmazkodási képességünk, köztük reakcióidőnk lelassul, sokan fejfájásra, gyengeségre panaszkodnak, de az emésztés és a keringés is megsínyli az alváshiányt. Ha ezek után továbbra sem alszunk, akkor nemcsak a fáradtság fokozódik, de drogosok élményeihez hasonló hallucinációk és hangulatingadozások következhetnek, és tanácsos otthon maradni, mivel az első autó elüthet a lassú reakcióidő miatt. A hallucinációkkal teli időszak után a szervezet, ha lehetősége van rá, kiköveteli a magáét, egy ponton egyszerűen "kikapcsol", és úgy, ahogy vagyunk összeesünk a fáradtságtól - akinél ezt nem hagyják, az idővel életét veszti az alváshiánytól.