Speciális, úgynevezett termográf kamerákat használtak a kutatók azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyek során a mentális állapot és a testhőmérséklet közötti összefüggést kutatták. Az egyetem kutatói, Emilio Gómez Milán és Elvira Salazar López először használtak termográf kamerát ilyen kísérletekhez.
Az eredménykből kiderült, hogy a mentális állapot befolyásolhatja a testünk hőmérsékletét. Ha például nagyon koncentrálunk egy feladat miatt, akkor arcunk hőmérséklete lecsökken. Szorongás hatására azonban pont az ellenkező történik: az arcunk felmelegszik.
A kutatók a vizsgálatok során megállapították, hogy ha a vizsgált alany hazudik, az orra és az orra körüli területek felmelegszenek, valamint az agy insulának nevezett területe aktiválódik. Ez a terület többek között az agy jutalmazási folyamataival is összefüggésben áll, és csak akkor aktiválódik, ha nem hazudunk. Ugyanakkor az insula a testhőmérséklet szabályozásában is részt vesz. A kutatók észrevették, hogy minél aktívabb ez a terület, annál alacsonyabb a test hőmérséklete, és ez fordítva is igaz.
Ezért van az, hogy minél erősebb az érzés, azaz minél valószínűbb, hogy igazat mondunk, annál alacsonyabb a hőmérsékletünk. Így ha hazudunk, orrunk tényleg elárulhatja, hiszen emelkedik a hőmérséklete, amit a hőkamerák vagy akár az ügyes szemek is felfedezhetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.