Neandervölgyi baba keresi anyukáját

Már csak egy nő hiányzik

Ahhoz, hogy hamarosan kezet rázhassunk ősünk egy újrateremtett példányával, tulajdonképpen már csak egy bátor nő hiányzik, aki kölcsönadja szervezetét a kísérlethez - olvashattuk pár napja a Daily Mailen. A fosszilizálódott maradványokból ugyanis a kutatók már képesek rekonstruálni a neandervölgyi DNS-ét, innentől pedig csak egy lépés azt egy megtermékenyített petesejtbe, esetleg korai fejlettségű embrióba helyezni. Ha a laborban már látszik, hogy a kis életkezdemény túlélte a beavatkozást, akkor utolsó lépésként beültetik egy nő méhébe, aki a szokásos módon kihordja, majd megszüli - az egyik ősünket. Az ötletért a világ vezető genetikusainak egyike, George Church felelős, elképzelése pedig nagyon hasonlít a Jurassic Park című film kiindulópontjára. A terv ráadásul még könnyebben meg is valósítható, hiszen a neandervölgyi emberrel egyezést mutat a génállományunk.

Milyen is volt a neandervölgyi ember?

A nagyjából 20-30.000 évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember maradványait először az 1800-as évek közepén találták meg a németországi Neandertal-völgyben. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem volt sem primitív, sem visszamaradott, sőt: az új leletek alapján látszik, hogy összetett társadalmi rendszerben élt, bonyolult eszközöket használt, ételeibe zöldségeket, gyümölcsöket főzött éppúgy, mint mi - maximum nem gáztűzhelyen. Moldovában például egy irdatlan nagy, mamutcsontokból épített házra bukkantak, amiben huszonöt tűzhelyet alakítottak ki. S bár általában egy majomszerű Chuck Norris-figuraként ábrázolják, igazából középmagas, egyenes tartású, erős fizikumú ember volt, akinek eszéről is sokáig tévhitek keringtek: korábban ugyanis az agykoponya méretéből próbáltak következtetni az adott embertípus értelmi képességeire. Nos, kiderült, hogy a mai ember feje még kisebb is, mint a neandervölgyié volt. Ezek után elképzelhető, hogy az esetlegesen újra megszülető neandervölgyi ember még okosabb is, mint mi vagyunk.

Na de akkor miért halt ki?

Sokáig azt feltételezték, hogy a neandervölgyi emberek ugyanazon okból haltak ki, mint a többi előember: lemaradtak az evolúciós küzdelemben. Az új vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ötletes, rugalmas és mobil emberekről van szó, akik valószínűleg nemcsak a változó éghajlathoz alkalmazkodtak, de a homo sapienshez is. Ezért ma már a tudósok nem a neandervölgyiek kihalásáról beszélnek, hanem arról, hogy egyszerűen elkeveredtek, feloldódtak a mai emberben.

Kíváncsiságunk ára

A sok hasonlóság ellenére azonban nem biztos, hogy ősünk örülni fog újrateremtésének: ha egészségesen meg is születik, kire tekinthet majd apjaként? Családfa helyett az egész őstörténetet be kéne mutatni neki ahhoz, hogy felfogja, ki is ő valójában. Egész élete arról szólna, hogy vizsgálatokat végeznek rajta, tudósoknak mutogatják, és vajmi kevés lesz az esélye a normális életvitelre, családalapításra. Bernard Rollin bioetikus szerint egyenesen igazságtalanok vagyunk: "Nem igazságos embereket olyan helyzetbe hozni, amiben jó eséllyel gúnyolnák őket és rettegnének tőlük." A kísérlet kiötlője, dr. Church természetesen nem osztja ezt a véleményt, és az emberiségnek hozott haszonnal foglalkozik: "A neandervölgyiek biztosan másként gondolkodnának, mint mi. Még az is lehet, hogy intelligensebbek nálunk! Amikor eljön az idő, hogy szembenézzünk egy nagy járvánnyal vagy elhagyjuk ezt a bolygót, elképzelhető, hogy az ő gondolkodásukkal mindez megoldható."

Hasonlóak voltak hozzánk

Dr. Nagy Zsolt biológus, genetikai szakértő arról beszélt, mit várhatunk ettől a kísérlettől: "A neandervölgyi ember kutatása kapcsán többet lehet megtudni a ma élő ember (homo sapiens sapiens) eredetéről. A kísérletektől azt várják a kutatók, hogy a csontmaradványokon és ásatásokon feltárt használati tárgyakon túl több dolog is kiderül a neandervölgyi emberről. Az elmúlt évtizedek kutatásai arra engednek következtetni, hogy a neandervölgyi emberek közeli rokonságban álltak a ma élő emberrel. Egyes feltételezések szerint még egészséges gyermek is tudott születni a neandervölgyi ember és a ma élő ember ősének 'házasságából'."

Értelmi képességekben sincs lemaradva

A genetikai szakértő szerint a különböző betegségek sem feltétlenül veszélyeztetik a megszületendő neandervölgyi babát: "A neandervölgyi ember szervezete nagyjából úgy működhetett, mint a ma élő emberré, ezért a mai világunkban való életét valószínűleg semmi sem veszélyezteti. Napjaink újszülöttjei a korunk világában nőnek fel és szocializálódnak, a mai kihívásokkal ugyanúgy meg kell küzdeniük, bármilyen őssel is rendelkeznek. A neandervölgyi ember előzetes kutatásai azt valószínűsítik, hogy az értelmi képessége erőteljesen nem különbözik a ma élő emberétől, azaz tanulni képes, értelmi szintje ugyanúgy fejlődhet a korral, mint a mai csecsemőké. Arra csak sejtések vannak, hogy mennyire tudna védekezni a mai vírusok és egyéb kórokozók ellen. Tudományosan még az sem bizonyított, hogy utódot tud-e létrehozni a neandervölgyi és a ma élő ember. Ezen kérdéseket akarják a klónozással tisztázni a kutatók."

Az emberi petesejt alkalmas arra, hogy befogadja a neandervölgyi ember DNS-ét

A kísérlethez pedig - úgy tűnik - minden adott: "Korunk fejlett genetikai módszerei lehetőséget teremtenek arra, hogy megismerjük a fosszíliákba zárt DNS molekulát is. Amennyiben a neandervölgyi ember DNS molekulája ismert, úgy rendelkezünk a felépítéséhez szükséges kódolt információval is. A DNS molekula azonban önmagában kevés egy új élethez. A DNS molekula kódolt információját csak egy petesejt tudja lefordítani az élet nyelvére. Mivel a neandervölgyi ember több mint 33.000 éve kihalt, emiatt élő neandervölgyi ember sejt, beleértve a petesejtet is, már nem áll a rendelkezésünkre. A kutatók azt valószínűsítik, hogy az emberi petesejt alkalmas a neandervölgyi ember DNS-ét befogadni, és a kódolt genetikai program, valamint a sejtosztódás révén létrehozni egy új neandervölgyi ember szervezetét."

Szabad ilyet tenni?

Ennek ellenére sem biztos, hogy zöld utat kap a program: "A kutatás számos bioetikai kérdést felvet, melyek valós dilemmákra hívják fel a társadalom figyelmét (pl. szabad-e, etikus-e ilyet csinálni). Pro és kontra érvek egyaránt vannak. Véleményem szerint a társadalomnak kell eldöntenie, hogy támogatja-e a neandervölgyi ember klónozását. Ahhoz azonban, hogy a társadalom dönteni tudjon, szakmailag pontos és közérthető tájékoztatásra van szükséges az egyes szakterületek képviselői részéről" - mondja a biológus.