Bevállalnál egy pasit kiütésekkel? Nincs mese, szépségfüggő vagy

Hamedl Andrea

2014.10.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A szerelem mindenkinek jár című cikkünkben tematikus párkereső oldalakat gyűjtöttünk, melyek olyan közösségeket kívánnak létrehozni, ahol a tagok rendelkeznek valamiféle közös tulajdonsággal, amely kiemelten fontos része az életüknek, és valóban megkerülhetetlen a társkeresés során. Most ismét egy olyan témával foglalkozunk, amely óriási hatással van a párkapcsolatokra, a munkavégzésre és a világban elfoglalt helyünkre. Ezek pedig a bőrbetegségek.

Az Urticaria (csalánkiütés) október 1-ei világnapja alkalmából közzétett 1200 fő bevonásával készült kutatás rávilágított arra, hogy a bőrbetegségek mennyire lehetetlenítik el a társkeresést, miképpen nehezítik meg a karrierépítést, valamint, hogy milyen hatással vannak a sportban és a társadalmi életben való részvételre.

Ebből a felmérésből többek között az is kiderült, hogy minden második ember - a fertőzéstől való félelem miatt - egyenesen kerüli az érintkezést a bőrbetegségben szenvedőkkel, és ha tehetik, elhúzódnak tőlük a tömegközlekedési eszközökön. A válaszadók 53%-a ráadásul meg is bámulja őket, különösen a nők, akik feltűnőbben is reagálnak, mint a férfiak.

A test mint börtön:

A Magyar Dermatológiai Társulat kerekasztal-beszélgetésén Szellő István, Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Társulat elnöke, Dr. Belső Nóra, pszichiáter főorvos és Sipos Sándor HR-tanácsadó vették végig a tanulmány eredményeit, valamint próbálták megfejteni, miért is viselkedünk úgy, ahogy.

Mindenhol a szexisség számít?

Amikor a beszélgetés moderátora, Krizsó Szilvia Szellő Istvánnak szegezte a kérdést, miszerint vonzó külső nélkül is érvényesülhet-e valaki a médiában, az RTL Klub híradósa megnyugtatott mindenkit, hogy igen, ez lehetséges, hiszen ahogy oly sok más területen, itt is a személyiség számít. "Az a lényeg, hogy kinek milyen szexuális kisugárzása van a képernyőn keresztül. Ha ugyanis valaki aszexuális, az teljesen érdektelen. Sok esetben pedig ezeket a személyiségeket a kamera, vagy a színpad meg is szépíti" - érvelt a műsorvezető, de arra azért kitért, hogy elképesztően kínos lenne, ha egyszer mondjuk eltorzult arccal ülne be hírolvasói székébe...

Szépségfüggő társadalomban élünk

A kitöltők többsége úgy véli, a siker és a sikeresség egyik legfontosabb záloga a vonzó külső, és ők magunk is nehezen fogadják el a szépséghibákat. A bőrbetegekkel szembeni tolerancia a társadalom legfeljebb 15%-a jellemző, így persze nem meglepő az a tény sem, hogy a megkérdezett nők fele elhidegülne a szerelmétől, ha annak testén valamiféle elváltozást tapasztalna.

A férfiak elnézőbbek:

Úgy tűnik, az urak jóval elfogadóbbak. A válaszadók kétharmadát nem akadályozná egy ilyen szépséghiba, miközben a nők majdnem fele vágyölőnek tartaná, és inkább visszavonulót fújna, ha kiderülne, egy bőrbeteggel randevúzik.

Amália 23, egyetemista

"Nekem nem a páromnál, hanem az öcsémnél alakult ki övsömör, de csak egy egészen kicsit felületen a teste jobb oldalán. Azonnal kezelték neki, szépen gyógyult is, ezalatt azonban szinte karanténba zártam odahaza, a szobájába.

Nem akartam, hogy átjöjjön hozzám, leüljön, vagy ne adj isten lefeküdjön az ágyamra, mert féltem, hogy megfertőz a kórral. Ezalatt az idő alatt mindannyian nagyon elutasítók voltunk vele, nem is betegként, inkább fertőző leprásként kezeltük..."

A külsőségek persze nem csak a kapcsolat elején számítanak. A felmérés minden tizedik válaszadójával szakítottak már ezért, mert előnytelenül megváltozott a külseje. Ez persze sokaknál nagyon komoly önértékelési problémákat okozott, amely megnehezítette a későbbi ismerkedést is.

Hogyan közelítsünk az elváltozásokhoz?

Nem volt egyszerű helyzetben például Alan Crowley sem, akinek arcában ugyan nem egy bőrbetegség, hanem egy baleset tett kárt, de ez élete végéig nyomot fog hagyni rajta. A 26 esztendős fiatalember már azelőtt készítette a szelfiket, hogy 2011-ben egy dublini bárban összezúztak volna egy poharat az arcán. A rendhagyó kisfilmen látható a kórházban készült első felvétel a baleset után, majd ezt követik a gyógyulási folyamat képei, a plasztikai műtétek hegeitől a teljes felépülésig.

Dr. Belső Nóra is azt tapasztalta, hogy a látható elváltozások nagy mértékben visszavetik a beteg önbizalmát, amely párkapcsolati és szexuális zavarokat okozhat, de akár az egzisztenciát is veszélyeztetheti. A szakértő úgy véli, ma Magyarországon nagyon rossz a helyzet e tekintetben. Bármiféle másságnak a megjelenése, például a kerekesszékben ülés, bőrbetegség, vagy bármilyen testi fogyatékosság megjelentése eleve visszatetszést vált ki. Így pedig azok, akik ezzel együtt kell, hogy éljenek, nem szívesen mennek közösségbe, vagy vesznek részt társas eseményeken.

"Ha elmegyünk külföldre, rögtön azt tapasztalhatjuk, hogy sokkal több kerekesszékes van egy kiránduló-, vagy turistahelyen. Sokkal több beteg embert látunk, akiket a magyar utcákon azért nem veszünk észre, mert nincsenek ott. Maximum a kórházakban." Vagyis ez már egy társadalmi szintű probléma, de azzal, hogy az érintettek bezárkóznak az otthonaikba, megfosztják magukat a társas kapcsolatok kialakulásának esélyétől is.

Nemrég egy 28 éves lány lett öngyilkos...

Májusban tizenhárom búcsúlevéllel együtt találták meg az angol Hollie Lewis McEwen holttestét Doncasterban. A fiatal lány, aki egyébként kiváló eredménnyel szerzett korábban nővéri diplomát, bőrbetegsége miatt akasztotta fel magát. Hollie életét a pikkelysömör tette pokollá, és úgy gondolta, csak a halállal tud megszabadulni kínjaitól - írja a Daily Mail.

McEwen állítólag egy éves kora óta küszködött a kórral, és annak ellenére, hogy sokáig tünetmentes volt, pár éve újra előjött nála a probléma. Szorongására és hangulatváltozásaira antidepresszánsokat szedett, de azt senki sem gondolta, hogy egyszer önkezével vet véget az életének.

Hogyan segíthetünk?

"Az a baj, hogy így szocializálódnak az emberek" - pedzegette Dr. Belső Nóra, aki szerint megoldás lenne, ha a gyerekeket már az óvodákban, illetve az iskolákban érzékenyítenék arra, hogy vannak felvállalható problémák, melyekkel ugyanúgy együtt lehet élni, és amelyeket el kell fogadnunk. "Szóval nálunk azért van mit tenni..."

Így vélekedik erről Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna is, aki szerint az orvosi mellett a társadalmi oldal az, ami különösen fontos. Ha ugyanis a társadalom a bőrbetegségekkel szemben toleránsabb, akkor ezek a kóros állapotok elviselhetőbbé válnak a betegek számára. És ezen az orvos nem is, csak az emberek tudnak segíteni.

"Látszik, látványos, csúnya, de nem fertőz"

"Az a cél, hogy az emberek tanulják meg azt, hogy a bőrbetegségeknek a legnagyobb része nem fertőző" - állítja Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

"Ezt ezt a fajta kommunikációs tréninget már borzasztó korán, az óvodában el kell kezdeni. A mostani anyukáknak kéne megtanítani, hogy ha bibi van a gyereken, és bemegy az oviba, akkor nyugodtan mutassa meg a többieknek, hogy ez történt, hogy a szokja azt, hogy az óvodai, iskolai közegben felvállalhatja azt a problémát, amije van" - állítja Nóra, aki arra kéri a szülőket, hogy tanítsák meg gyermeküket arról beszélni, hogy éppen mi a baja.

Ehhez a gondolatmenethez csatlakozik Zsuzsanna is, aki szerint úgy kell megfogalmazni ezt a kérést, hogy a szülők ne szoktassák le a gyerekeket arról, hogy azok merjenek maguktól beszélni. "Mert a gyerekek ilyen szempontból színvakok. Náluk még nincs olyan, hogy ki fekete, vagy ki fehér, ezeket megtanítjuk nekik. Bizonyos dolgokban tehát neveljük őket, de ebben a kérdésben jobb, ha rájuk hagyatkozunk..."

Ha Ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!