Tudjuk, hogy kellene, mégsem élünk egészégesen

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja most értékeli ki azt a világviszonylatban is egyedülálló felmérést, amelynek során megismerték a különböző életkorú emberek szokásait, motivációt, és a jövőben olyan módon segítik őket egészségük megőrzésében, ami számukra a leghatékonyabb.

Gui Angéla, az Egészsegkommunikációs Központ vezetője nemrég váltott életmódot. Saját személyes példáján mutatja meg az egészségkommunikáció fontosságát:

„Negyven éves koromig sajnos én sem sportoltam semmit.Az elmúlt egy évben már kétszer lefutottam a félmaratont. Vajon mi történt, hogy egy adott pillanatban meghallottam azt az üzenetet, amit addig nem? Megváltozott a fizikai környezetem, munkahelyet váltottam? Beteg lettem és az orvos azt mondta, fussak? Új barátaim lettek, akik hatással voltak rám, vagy éppen új kommunikációs csatornákat kezdtem el használni? Az egészségkultúra felmérésben éppen arra keressük a választ, kinek, mit, hogyan kommunikáljunk, hogy az üzenet el is jusson hozzá, hogy megváltozzon az életmódja, és egészségesebbé váljon.”

Az Egészségkommunikációs Felmérésben közel 5500 felnőtt vett részt, akiket az otthonukban kerestek fel a kérdezők, és közel 7500 ötödik, hetedik, és kilencedik osztályos tanuló töltötte ki a kérdéssort. A kérdések az egészséggel kapcsolatos ismeretekre és a gyakran használt kommunikációs csatornákra fókuszáltak. A felnőtteknél tízféle, a gyerekeknél ennél kevesebb csoportot azonosítottak a szakemberek. „Kiderült, hogy egyes gyermekeket a családi és az iskolai hálón keresztül érhetünk el, de sokan vannak olyanok is, akiket csak a szociális háló, vagy egy barát, adott esetben egy plébánián felállított ping-pong asztal használata közben tudunk hatékonyan elérni.” - mondta Gui Angéla.

Nem tudjuk, hogy elhíztunk

ők azok, akik rendszeresen sportolnak, elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, nem dohányoznak, egyáltalán nem, vagy mérsékelten fogyasztanak alkoholt és a testtömeg indexük szerint normális a testsúlyuk. Ezen túl az elhízott magyarok nagyon érdekes önértékelésével is szembesülhetünk: egy százalékuk egyenesen soványnak tartja magát, 45 százalékuk mondja azt, hogy igen, tényleg lenne miből leadnia, míg a fennmaradó 54 százalék éppen megfelelőnek tartja saját testsúlyát. Egy átfogó felmérés a zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokások tekintetében sem rajzolt rózsás képet rólunk,

Magyarország a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek élvonalába tartozik, ráadásul a lakosság több, mint negyven százaléka nem sportol rendszeresen.

A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta.