A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera

Akár egy szelet mosatlan gyümölccsel vagy tisztítatlan vízzel is az ember szervezetébe kerülhet a történelem egyik legtöbb halálos áldozatát követelő fertőzése, a kolera kórokozója. A Vibrio cholerae nevű baktérium által okozott betegség emberről emberre közvetlenül nem, a fertőzött székletével és hányadékának érintésével, szennyezett ivóvízzel, avagy az ezzel érintkezett élelmiszerekkel azonban könnyedén átterjedhet.

Egy nap alatt végezhet az emberrel

A kolerát nem csupán extra mértékű fertőzése és az általa követelt emberéletek száma emelte a legrettegettebb betegségek sorai közé, hanem

A fertőzés akár napokon keresztül lappanghat a beteg szervezetében, ám sokszor enyhe hasmenés formájában több napon át elhúzódhat. Lefolyása különböző erősségű lehet: hasmenéssel, hányással kezdődhet, amely kiszáradást, görcsös izom-összehúzódást, magas lázat, vagy akár súlyos rohamokat is okozhat.

Ahogy rosszabbodik a kolerás beteg állapota, úgy a hasmenés és a hányás egyre ritkábbá válik, csökken az ereje,

Amennyiben nem kezelik, akár egyetlen nap leforgása alatt is végezhet áldozatával. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel a gyógyulás több hétig is eltarthat.

Pestis után kolerajárvány

Épphogy megszabadult Európa a pestistől, a 19. század első felében máris megjelent a nem kevésbé félelmetes kolera, amely később az egész világon elképesztő pusztítást végzett. A betegségről már a Kr. e. 400 körül készült feljegyzések is értekeztek, Indiában pedig évszázadokon át problémát jelentett a kór. Végül innen került át az európai kontinensre: az 1820-as években az orosz hadsereg a perzsa–orosz háború után Moszkvába hurcolta a betegséget, egy étvizeddel később pedig már Svédországba, Franciaországba, Ausztriába, Magyarországra és Angliába is átterjedt. Az 1830-as években Amerikába is áthurcolták a járványt – néhány hónap alatt a világ összes civilizált pontját bejárta.

Az orvostudomány fejletlensége és az emberi tudatlanság kedvezett a betegség terjedésének. A pestishez hasonlóan a koleráról is eleinte keveset tudtak,

Először John Snow angol orvos adta meg a kolera első tudományos jellegű leírását, és ő mutatott rá arra a tényre, miszerint a betegség megelőzése szempontjából kulcsfontosságú a vízhálózat tisztán tartása. A kolera kórokozóját végül 1884-ben azonosította Robert Koch német orvos.

Ma is pusztít

Bár ma már ismerik a betegség eredetét, megelőzési módjait és kezelési lehetőségeit, a kolera napjainkban is szedi áldozatait. A fertőzés elsősorban a fejlődő országok nyomornegyedeinek betegsége, de előfordulhat földrengés- és árvíz sújtotta területeken is. Utoljára a 2010-es haiti földrengés után tört ki járvány: egyes szakvélemények szerint a segíteni érkező nepáli egységek hurcolták be a betegséget a szigetországba, ahol a rossz higiéniás állapotok és a katasztrófa utáni körülmények kedveztek a kolera terjedésének.

Sokkal többen vesztették életüket Dél-Amerikában, ahol a kilencvenes évek elején tört ki kolerajárvány Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban: a Wikipédia szerint 981 ezer ember betegedett meg, és 8622-en haltak bele.