Áldozatait szedi az influenza – Évente több százezren halnak bele

2016.09.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A mai napig szedi áldozatait a vírus, amely a statisztikák szerint évente nagyjából 500 ezer ember életét követeli. Az influenza a történelem során többször is felütötte a fejét, százezreket pusztítva el járványok formájában.

Legutóbb 2014 és 2015 között okozott hatalmas pusztítást Nyugat-Afrikában az ebola: a járvány következtében akkor több mint 11 ezren vesztették életüket. Bár a fertőző betegség hatalmas pusztítást végzett, dr. Ali S. Khan, az amerikai Közegészségügyi Hivatal egykori igazgatója egy nemrég kiadott könyve kapcsán adott interjújában rámutatott: az ebolát elkapni nem olyan könnyű, mint például az influenza vírusát.

Az ebolás beteg ugyanis főképp a betegsége végén fertőzheti meg környezetét úgy, hogy közvetlen kapcsolatba kell kerülniük a nyálával, a vérével vagy más testnedvével – miközben az ebolásnak a betegség lefolyásának ebben az időszakában valószínűleg a társasági élet az utolsó gondolata. Dr. Khan szerint sokkal

nagyobb veszélyt jelent manapság a cseppfertőzés útján terjedő influenza, amelynek szövődményeibe a mai napig bele lehet halni,

és világszerte évente 250-500 ezer ember sajnos életét is veszti a vírusos fertőzés következtében.

Túl gyorsan mutálódik

Az influenzát az orthomyxovírusok családjába tartozó influenza A, B és C vírusok okozzák. Míg az influenzavírus B és C kisebb járványok formájában, általában gyermekközösségben üti fel a fejét, és enyhe megbetegedést okoz, addig

az A típusú influenza akár világméretű járványokat és súlyos megbetegedést is okozhat.

A cseppfertőzés útján terjedő vírus kórokozójának különleges képessége, hogy rendkívül gyorsan változik a szerkezete. Mivel szinte minden évben mutálódik, a már kialakult immunállapot nem nyújthat megfelelő védettséget egy későbbi fertőzéssel szemben.

Tovább kedvezhet a vírus átadásának az alacsony hőmérséklet, a szárazabb levegő,

továbbá az is, hogy hűvösebb időben sokkal összezártabban élünk, ami miatt még gyorsabban terjedhet egyik emberről a másikra.

Tudtad?

Egy tüsszentéssel, köhögéssel egy influenzával fertőzött emberrel való beszélgetés során is elkaphatod a kórokozót.

Megfázás vagy influenza?

Az influenza tünetei, mint a láz, a hidegrázás, az elesettség, az étvágy elvesztése, az izomfájdalom, a fejfájás és a szédülés a fertőzést követő 1–3. napon jelentkeznek hirtelen. A láz nagyjából 1–5 napig tart, a többi tünet azonban hetek, vagy akár hónapok alatt szűnik csak meg.

Az influenza veszélye a szövődmények kialakulásában rejlik: előfordulhat alsó vagy felső légúti gyulladás, ritkábban agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás és szívizomgyulladás. Utóbbi kettő akár halálhoz is vezethet. Különösen a kisgyermekekre, az idősekre, a kismamákra és a legyengült immunrendszerű egyénekre lehet különösen veszélyes.

Az influenza és a nátha közötti legfőbb különbség a betegség lefolyása és a tünetek:

míg a megfázás enyhébb lefolyású, magas lázzal nem, hőemelkedéssel azonban járhat, addig az influenza súlyosabb lefolyású, és ritkábban jelentkezik a meghűléses betegségre jellemző torokfájás, orrfolyás és orrdugulás.

Több világméretű járvány, sok millió halott

A Wikipédia szerint az influenza kórokozója a történelem során eddig ötször okozott világméretű járványt, amelyek közül

a legpusztítóbb az 1918–19-es spanyolnátha volt:

ekkor mintegy 500 millió ember betegedett meg világszerte, és a világ népességének nagyjából 3-5%-a vesztette életét a fertőzés következtében. A spanyolnátha okozta pusztításról bővebben itt olvashatsz a Life.hu-n.