Mielőtt agyromboló tevékenységnek könyvelnénk el a játékot, leszögezem: játszani kimondottan aktív kikapcsolódást jelent. Szemben mondjuk a tévénézéssel,
sokkal nagyobb fokú mentális aktivitást igényel a felhasználóktól,
ezért cserébe pedig teljes mértékű kikapcsolódást jelenthet. Sokféle játék létezik, az egyedüli közös bennük azonban a gamerek, akik ilyenkor csak és kizárólag a játékra koncentrálnak. Nem figyelik a telefonjukat, kizárják a külső világot, ezzel együtt pedig akár azokat is, akik éppen beszélgetést kezdeményeznének velük – ami ugyebár sok konfliktust jelenthet egy szülő-gyermek vagy akár egy párkapcsolatban is.
Ez azonban nem a függőség jele, hanem puszta koncentráció. Bár vannak nemi különbségek a multitasking, azaz a többfelé figyelést illetően, az azonban mind a nőre, mind a férfira zavaróan hathat, ha megzavarják őket valamilyen tevékenységük közben.
De mire is koncentrál egy játékos? A válasz egyszerű: amire csak akar. A játékoknak ugyanis megvan az az erejük, hogy közben az ember az lehet és úgy tehet, ahogy csak szeretné.
Ilyenkor gyakran az énünk azon részét éljük meg, ami valamilyen oknál fogva nem kap teret a mindennapokban.
Nem véletlen, hogy annyi erőszakosnak tűnő játék kínálja magát az agresszió levezetéséhez: míg feszültségforrás sok van a hétköznapokban, levezetési lehetőség már kevesebb. Ugyanakkor a játékok ennél sokkal többről szólnak. A legtöbb játékos számára az agresszív tartalom például a vér látványa egyáltalán nem élményforrás, sőt általában egészen mást keresnek a játékban.
Hogy pontosan mit keresnek egyesek a játékokban, az megint egy más kérdés. Hiszen pontosan ez a szép benne: tucatnyi különböző dolgot tudnak mondani az emberek, hogy miért játszanak. Van, akinek a kihívás, másnak a felfedezés élménye a motiváló.
Egyeseknek a játék nyújtotta esztétikai élmény vagy a hangulati-képi világa a vonzó, és akad, aki kreativitását szereti megélni a játékokban.
Lehet kategorizálni a játékmotivációkat, de ez minden embernek a saját személyiségéből, aktuális élethelyzetéből és élettörténetéből adódóan egyedi.
Játék közben gyakran önmagunk egy őszintébb beteljesültebb változatát éljük meg. Előfordulhat, hogy a személyiség ezen oldala bizonyos szempontból „jobb, mint a valóság". Emiatt páran úgy döntenek, hogy szeretnének minél több időt ebben a világban élni, de
az is lehetséges, hogy ez az élmény utána motiválni, inspirálni fog valakit egy teljesebb életre.
Mindkettőre van példa.
Mindenesetre legyen szó akár gyermeknevelésről, akár párkapcsolatról, sokkal jobban járunk, ha nem ítélkezünk, hanem nyitunk erre a világra is. Nem kell mindenkinek játékossá válnia, de érdemes beszélgetni ezekről az élményekről. Így jobban megérthetjük a jelenséget, a személyiség egy új szintjét ismerhetjük meg, ami akár a kapcsolatnak is új mélységet adhat.
A Pszichológus Pasi
Tóth Dániel vagyok, pszichológus. Az önismereti munka számomra életforma. Hiszem, hogy önmagunk jobb megismerésén keresztül a világot is jobban megérthetjük, beleértve problémáinkat is, arról nem is beszélve, hogy valódi önbizalmunk, önbecsülésünk is csak ezt követően alakulhat ki. Minél jobban ismerjük hát önmagunkat, annál szabadabbá, elégedettebbé és egészségesebbé válhatunk. A mai kor emberének a felgyorsult tempó mellett az önismeret még fontosabb, mint valaha, hiszen az újszerű jelenségek, mint például az internet, közösségi oldalak és videojátékok számos új kihívást és lehetőséget hordoznak. A rohanó világban igyekszem gyors segítséget nyújtani, elgondolkodtatni, egyszersmind támpontokat és irányelveket adni.Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.