Mégsem olyan káros a szelfizés?

2016.11.11.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nehéz elhinni, pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a szelfizés valójában még boldogabbá is teszi azt, aki rendszeresen hódol e szenvedélyének. Pedig egy nemrég készített kutatás szerint nem véletlenül árasztják el a közösségi oldalakat az önfotók: csak 2014-ben például 93 millió szelfi töltődött fel androidos készülékekről, a megkérdezett tinédzserek 91%-a pedig posztolt már magáról ilyen jellegű képet. De mi áll a jelenség hátterében?

Úgy tűnik, a kutatókat nem hagyja nyugodni a szelfizés témaköre. Míg néhány korábbi vizsgálat szerint az önfotózás öl, butít és nyomorba dönt, addig amerikai tudósok egészen más következtetésre jutottak a szelfizés jelenségének vizsgálatakor.

Függőség és testképzavar

Egy, az Ohiói Állami Egyetemen készült vizsgálat kimutatta, hogy azok a férfiak, akik a legtöbb szelfit töltötték fel magukról különféle közösségi oldalakra, jellemzően narcisztikus és pszichopátiás vonásokat is mutatnak, egy másik kutatás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

akik 5 percnél több időt szánnak szelfikészítésre, valamit naponta 3-5 képnél többet készítenek magukról, már függőnek számítanak,

és tulajdonképpen betegként kell rájuk tekinteni.

A szelfikészítést a testképzavarral is összefüggésbe hozták már, ám dr. David Veale pszichiáter szerint a testképzavarral küzdők gyakran éppen azért készítenek magukról képet, hogy a kinézetüket ellenőrizzék, illetve megnézzék, valóban olyan rosszul néznek-e ki, ahogy azt ők magukról gondolják. Ezeket általában egyedül készítik, és a több száz vagy akár ezer képet soha senkinek nem mutatják meg.

Mi a megoldás?

Akkor mégis mire alapozta a fenti kutatás, hogy a szelfizés boldoggá tesz? A kutatás során 14 diákok kértek meg arra, hogy három héten át naponta háromszor készítsenek magukról mosolygós szelfiket, amiket csak a többi diák és a kutatók láthattak. A képek nem kerültek fel a közösségi oldalakra, ám

amikor a diákok a saját képeiket nézegették, javult a kedélyállapotuk.

A kutatást vezető Yu Chen szerint azonban egyáltalán nem arról volt szó, hogy a szelfik tették boldogabbá az alanyokat, mindössze arról, hogy a sok mosolygástól érezték magukat valamennyien jobban.