Hullik, törik, gyengül? Öt krónikus betegség, amely hajvesztést okozhat

Egy egészséges ember naponta körülbelül 50–100 hajszálat veszít. Ez a mennyiség elenyészőnek számít, tekintve, hogy körülbelül 100 ezer hajszál van a fejünkön, ráadásul az újonnan növekvő szálak miatt mindez még kevésbé tűnik fel. A hajvesztés mennyiségét képtelenség pontosan számolni, ám ha azt vesszük észre, hogy a szokásosnál jobban hullik a hajunk, akkor ezzel a problémával mindenképpen foglalkozni kell, mivel számos betegség előjele lehet.

Ezt néhány étrend- és életmódbeli változtatással könnyen kezelni lehet. Azonban ismeretes néhány olyan betegség, amely egyéb tünetek mellett hajhullást is okoz, így ha régóta küzdesz ezzel a problémával, akkor érdemes lehet kivizsgáltatnod magad. Persze nem minden esetben kell a legrosszabbra gondolni, de tudjuk mindannyian, hogy mit üzen a régi mondás, amely szerint „jobb félni, mint megijedni”.

Alopecia areata

Ez egy autoimmun kór, amelynek következtében a fejünk különböző pontjain, véletlenszerűen bekövetkező, foltokban történő hajhullás alakul ki. Ez a tünet általában a fejbőrt érinti, de más testtájakon is jelentkezhet. Az alopecia areata kialakulását egyelőre nem ismerjük. Leggyakrabban azok körében jelentkezik, akiknek a családjában előfordult más egyéb autoimmun kór, mint például az 1-es típusú cukorbetegség vagy rheumatoid arthritis.

Alopecia areata során a beteg immunrendszere megtámadja a szőrtüszőket, ez okozza a tüneteket. Végleges kezelési módszere pillanatnyilag nincs, de számos olyan eljárás létezik, amely segíthet csökkenteni a hajhullást, illetve serkenteni a haj növekedését.

Hipotireózis, pajzsmirigy-alulműködés

A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, amely a szervezet anyagcseréjét szabályozza. Feladata a hormontermelés, többek között például a T3 és a T4 nevű hormonoké, amelyek szabályozzák a szervezet sejtjeinek energiafelhasználását. A pajzsmirigy megbetegedése számos baj forrása lehet, alulműködése esetén autoimmun betegségek alakulhatnak ki. Okozhatja sugárterápia, gyógyszermellékhatás, a hipofízis betegsége vagy jódhiány, de létezik

Számos tünettel jelentkezik, de sajnos nincs olyan, hogy típusos tünetegyüttes, amely minden betegnél egyformán megjelenne. Jellemző rá a fokozott érzékenység a hidegre, a székrekedés, a depresszió, a fáradtság, a gyengeség, valamint a törékeny haj és köröm. Vagyis a haj ez esetben nem tőből kezd hullani, hanem elgyengül és eltörik.

A pajzsmirigy megbetegedéseit nehéz diagnosztizálni, ezért azt ajánlják az orvosok, hogy járjunk el rendszeres szűrővizsgálatra. A diagnosztizált hipotireózist egy specifikus hormonnal szokták általában kezelni, vagyis az orvostudomány képes bánni vele.

Szifilisz

A szifilisz, egy szexuális úton terjedő betegség, amelyet egy baktérium okoz. Egy 2013-as felmérés szerint több férfi beteg, mint nő, és legtöbb esetben a homoszexuálisok fertőződnek meg. A betegség első jele egy seb, amely általában a nemi szervek környékén, a végbél körül, de akár a szájban is kialakulhat. A seb legtöbb esetben nem fáj. Nehéz diagnosztizálni, ugyanis van, hogy a fertőzött évekig nem tapasztal magán semmilyen tünetet. Csak és kizárólag közvetlen nemi kapcsolattal terjed, más, közvetett módon nem.

Komolyságától függően négy szakaszát különböztetjük meg a szifilisznek. Az első szakaszban jelenik meg az említett fekélyhez hasonlító seb. A második szakaszban torokfájás, valamint kiütések alakulhatnak ki a tenyéren és a talpon. Emellett sokan tapasztalak duzzadt nyirokcsomókat, lázat és hajhullást is. Ez után egy úgy nevezett látens szakasz következik, ugyanis az összes eddigi tünet megszűnik, és a betegség lappangó üzemmódba kapcsol. Van, aki csak hetekig, de sokan akár évekig is tünetmentesek lehetnek. Az utolsó,

Okozhat neurológiai rendellenességeket, mint például szélütést vagy agyhártyagyulladást, vakságot, süketséget vagy emlékezetkiesést. Az első és második stádium antibiotikummal kezelhető, de később már nagyon veszélyes lehet, ezért érdemes rendszeres vizsgálattal megelőzni a komolyabb bajt.

Akut stressz zavar

Valamilyen traumatikus élmény következtében alakulhat ki, akár néhány hét távlatából is. Orvosi értelemben akkor nevezhető egy esemény traumának, ha a hatása legalább három napig tart, de ez kitolódhat akár egy hónapig is. Tünetei hasonlítanak a poszttraumás stressz zavarhoz (PTSD). A traumás események után a társadalom körülbelül 6–33%-a küzd akut stressz zavarral.

mint például emocionális érzéketlenség, zsibbadtság érzete, figyelemcsökkenés vagy disszociatív amnézia (amikor az illető nem emlékszik a traumás esemény fontos momentumaira). Hosszabb távon táplálkozási zavart és hajhullást is okozhat. Számos módon lehet kezelni, de legtöbb esetben pszichoterápiát, illetve gyógyszeres kezelést szoktak javasolni.

Gluténintolerancia, lisztérzékenység

A gluténre vagy lisztre való érzékenység, illetve intolerancia emésztési rendellenesség, amelynek következtében kóros immunreakció alakul ki a gluténnel szemben, vagyis a test képtelen megemészteni, lebontani. Ehelyett olyan toxinokat termel, amelyek tönkreteszik a vékonybélben található bélbolyhokat.

Mindez azért probléma, mert ezek a kis bolyhok arra hivatottak, hogy felszívják a tápanyagokat, de ez a toxin gátolja őket, vagyis

hiszen nem jut hozzá olyan vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, amelyek az egészséges működéshez kellenek. A betegséghez számos tünet párosul, többek között például a fogyás, a hányás, a haspuffadás, a hasi fájdalom, a tartós hasmenés, a hajhullás vagy a székrekedés.

Van, aki csak részlegesen érzékeny, de olyanok is akadnak, akik egyáltalán nem fogyaszthatnak semmit, ami glutént tartalmaz. Diagnosztizálását követően csak szigorú diétával lehet kordában tartani a betegséget – írta meg a HealthLine.com