Túl szép vagyok ahhoz, hogy dolgozzak, keresek egy sugardaddyt

Azt már régóta képtelenek vagyunk követni, mi a fene történik a randipiacon. Nem tudjuk, hol vannak az életképes férfiak, akik viszont szintén nem találnak értelmes nőket. Hébe-hóba tinderezünk, de míg másokat feleségül vesznek egy mobilapplikáció segítségével, addig velünk mindenki csak szexelni akar, vagy még azt sem. Minden idegszálunkkal arra koncentrálunk, hogy ne adjuk fel a reményt, higgyünk abban, csak még egy kicsit, hogy az élet úgy rendezi majd, hogy miközben a szexista majonézek között válogatunk, valaki nekünk tolja a bevásárlókocsiját a közértben.

A párkapcsolatban élők szájából ezalatt sokszor elhangzik az a lesajnáló mondat, hogy biztosan rossz helyen keresgélsz. Persze, hiszen ő csak tudja, mekkora élmény naphosszat vadidegen óriásbébikkel csetelni a különböző randiszervező, kutyásoknak, csúnyáknak, diplomásoknak, házasságukból kikacsintóknak és laza szexviszonyt keresőknek szóló társkereső oldalakon. Nem csoda, hogy amikor az ember lányával szembejön egy úgynevezett „sugardaddy-kereső”, az az első gondolata, hogy bizony megérett a világ a pusztulásra.

Szent Grál/intézményesített prostitúció?

A leírás szerint egy ilyen sugardating oldalra olyanok regisztrálnak, akik „előnyös kapcsolatot” keresnek. Fiatal sugarbabyk, idősebb sugarmamák, éltes sugardaddyk és ijfú sugarboyok vadásznak maguknak támogatót, eltartottat, játszópajtást, miegymást. Egy ilyen felületen adakozó kedvű cukrosbácsik találhatnak maguknak szép egyetemista lányokat, akik úgymond az egyszerűbb utat választották, valamint műkedvelő toyboyok akadhatnak rá szenvedélyes pótmamáikra, akik tovább fizetik nekik a zsebpénzt.

A kezdőlapon az olvasható, hogy az oldal nem ad el szexet pénzért, de attól még pontosan ez történik. A Sugardaters.hu ügyvezetője szerint azonban ez nem egyenlő a prostitúcióval. „A sugardating fogalma szerint párkapcsolat, így az a szolgáltatás, amit az oldal nyújt, egy társkereső szolgáltatás. Ez egy elég egyértelmű különbség a prostitúció és a sugardating jelensége között. A sugardating definíciója szerint nem a szexért történő fizetési tranzakciót jelenti, bár

De ez a tranzakció egy párkapcsolat keretein belül történik, ami pedig csak a sugarbabyre és a sugardaddyre tartozik. Csakúgy, mint bármelyik párkapcsolatban, a kapcsolat a sugarbaby és a sugardaddy között páronként teljesen egyedi, az azonban közös bennük, hogy mindkét fél egy kölcsönösen előnyös kapcsolatot keres, ami messze túlmutat a szex és a pénz viszonyán” – véli Rikki Tholstrup Jørgensen.

Deáki Tímea, a Life.hu párterapeuta szakértője szerint ezzel nem is lenne baj, ha az egész dolog nem egy szépen becsomagolt csapda lenne. „Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy tulajdonképpen intézményesítették a prostitúciót. Arról például nem szólnak a leírások, mennyire eltorzulhat a szexről alkotott képe egy olyan nőnek, aki egy ilyen viszonyra adja a fejét.

Egyetemista lányokat emlegetnek, akik támogatásra szorulnak. Arról viszont nem esik szó, mi történik velük, ha befejezik a tanulmányaikat. Ha munkába kell állniuk, és a pályakezdő fizetésük meg sem közelíti azokat az összegeket, melyeket a támogatóiktól kaptak. Vagy, hogy mi történik akkor, ha a daddy egyszer csak nem biztosítja már a megszokott jólétet. Ezek a nők türelmetlenekké válnak, és mivel egy bizonyos színvonalról visszalépni senki sem szeret, gyors és egyszerű megoldások kellenek majd a pénzkeresésre. Itt minden az azonnal megszerezhető örömökről szól, így nem túlzás kijelenteni, hogy ez így, ebben a formában a prostitúció melegágya is lehet.”

Cukorka/keserű pirula?

Arra a kérdésre, hogy kikből és miért is lesznek sugarbabyk, az oldal blogja válaszol. „Nagyon sok fiatal lány jár úgy, hogy fizetnie kell a tandíját az egyetemen, valamint a lakbér is ott van, és akkor még nem is említettem, hogy vajon mit eszik egy nap? Van-e pénze esetleg egy kis szórakozásra is? És itt nem csak bulikra gondolok... megengedheti-e magának, hogy elmenjen egyszer-kétszer színházba vagy moziba?

Ha ezeknek a költségeit mind összeadnánk, akkor egy részmunkaidős állásból keresett fizetésből biztosan nem tudná fedezni ezeknek a költségeit. És ekkor próbálnak a lányok olyan lehetőségek után keresgélni, amivel nem kell roboltolva halálra dolgozniuk magukat a suli mellett és még jól is érezhetik magukat abban, amit csinálnak.”

Rikki Tholstrup Jørgensen szerint az oldal egyenesen egy álmot árul. „Ebben az álomban a sugardaddy egy támogató, stabil hátterű úriember, aki hercegnőként bánik a sugarbabyvel. A sugardating valahol a klasszikus nemi normákon alapul, és a sugardaddytől elvárható, hogy büszke legyen a vagyonára, az eredményeire és a befolyására, és ne féljen megosztani azt a választottjával. Ezek a dolgok meglehetősen sok nő fantáziáját beindítják, a mai társadalom azonban úgy döntött, hogy tabuként kezeli a vagyont, amikor párválasztásról van szó.

A hagyományos társkeresők esetében, mint például a Tinder, a felhasználók kizárólag a külső alapján választanak, ami kiszűr rengeteg olyan férfit és nőt, akik a puszta megjelenésnél jóval többet adhatnak. A Sugardaters.hu olyan platformot ad ezeknek az embereknek, ahol megmutathatják a legjobb oldalukat a megjelenésükön túl is, a másik fél pedig esélyt kap arra, hogy az olyan jellemzőkön túl is mérlegelhessen, mint az arcszimmetria vagy az arcszőrzet.”

Deáki Tímea azonban arra figyelmeztet, hogy ne legyünk naivak. „A nők már nem annyira igénylik, hogy hercegnőként bánjanak velük. Nincs már ez az ajtókinyitási rítus. Megjelenésekor a Tindert azzal vádolták, hogy a felületükön való ismerkedéskor mindenki a külsőre apellál. Hogy kizárólag a külsőségek számítanak, és a valódi értékeket a felhasználók szándékosan nem veszik figyelembe. Ezzel szemben most azt mondjuk, hogy nem számít a külső, de a pénz igen.”

A portál ügyvezetője szerint egy sugardaddyt nem a pénztárcája jellemez a legjobban, hanem inkább a cselekedetei. „A sugardaddy egy támogató úriember, aki elveszi a számlát a vacsoránál, és aki udvariasan, illedelmesen és előzékenyen bánik a nővel” – véli Jørgensen, ám felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e magától értetődőnek lennie, hogy egy férfi udvariasan, illedelmesen és előzékenyen bánik a nővel? Akkor is, ha nem sugardaddy?

Álom/rémálom?

A társkeresőn látszólag nagy hangsúlyt kap a biztonság, és az, hogy a szereplők valóban nyílt lapokkal játszanak. Gondosan szűrik a kamuprofilokat, viszont még így sem garantálható teljes bizonyossággal, hogy a jelentkező azt kapja, amire vágyik. Feltettük hát a kérdést, hogy van-e lehetőség jelezni az esetleges visszaéléseket, abúzusokat, verbális és személyes zaklatásokat az oldalnak? Vagy a távozás után reklamációt már nem fogadnak el?

„A Sugardaters.hu nagyon fontosnak érzi, hogy egy olyan közösséget építsen fel, amelynek tagjai komolyan gondolkodnak a párkapcsolatokat illetően. Ezt segíti elő, hogy kollégáink manuálisan ellenőriznek minden egyes regisztrációt, ami a lehető legjobb minőségű profilokat eredményezi, és segít megóvni a közösséget attól, hogy keveredjen a prostitúció és a sugardating. A felhasználói bejelentések kezelésére külön alkalmazottunk van, akinek az a dolga, hogy kiszűrje az oldalra nem illő egyéneket. Szigorúan vesszük a saját szabályainkat, így azokat a profilokat, amelyeken nem megfelelő magatartást észlelünk, például szexuális szolgáltatás hirdetését vagy zaklató magatartást, azonnali hatállyal töröljük.

Minden profilnál található egy Gentleman-mutató, amelyen a felhasználók értékelhetik egymást, ami azt is megmutatja, ha az illető nem megfelelően viselkedik. Amennyiben valaki illetlen vagy zaklató magatartást mutat, a Gentleman-mutató negatív tartományba kerülhet, és ilyenkor kitilthatjuk a felhasználót a közösségünkből” – felelte Rikki Tholstrup Jørgensen arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen biztonságos-e a rendszer.

„Ha optimisták akarunk lenni, elhihetjük, hogy mindenki normális. De ahogy más társkeresőkön sem, itt sem tudhatjuk, ki van a profilok mögött, sem azt, hogy agresszív-e, esetleg abuzív. Mindenki az arcát adja hozzá, és valaki figyeli is a résztvevőket, de akkor is az alkalom szüli a tolvajt” - int óva a párterapeuta szakértő, aki szerint a legfontosabb kérdés az, hogy ha baj történik, azért ki a felelős.

„Jó eséllyel csak az egymásra találás történik a fent leírt ellenőrzött keretek között, az ismerkedés és az úgynevezett kölcsönösen előnyös kapcsolat már nem. Egy idő után vélhetően más platformokon folytatódik a kommunikáció, vagyis probléma esetén a felek nem a társkereső oldalon csatolnak vissza. Vagyis elenyésző visszajelzés érkezhet az esetleges túlkapásokról, visszaélésekről.

A csodaszép sugarbaby joggal gondolhatja, hogy amit csinál, az teljesen normális. Ha ugyanis van hozzá egy legálisan működő keret, akkor tulajdonképpen nincs benne semmi törvénytelen. Vagyis én nem vagyok prosti, elvégre csak egy nyilvános oldalt használok. Felmenti magát a nagyvonalú daddy is, hiszen nem az egyetemi könyvtárba vagy a misére ment ismerkedni, hanem egy támogatókereső oldalra regisztrált, akkor viszont szeretné megkapni a pénzéért azt, ami jár neki. Eközben az oldal is felmenti magát, hiszen ők csak a hátteret biztosítják, ha valaki túltolja, vagy nem tudja vállalni vagy teljesíteni, amit ígért, a honlap nem tehet semmit.

Kiemelt helyen szerepel, hogy a hitelkártya-nyilatkozatokon nem jelenítik meg a weboldaluk nevét. Így aztán még nehezebben visszakereshető, hogy a két ember hol ismerkedett össze. Hogy ez a felhasználókat, vagy az oldalt védi, azt mindenki döntse el maga” - adja fel a leckét Deáki Tímea, akitől azt is megkérdeztük, kinek lehet mégis jó egy ilyen oldal.

"Azoknak a nőknek, akiknek volt már egyenjogú párkapcsolatuk. Akik ismerik a szerelmet, és függetleníteni tudják a szerelemérzést az anyagi javaktól. Akik nem egyetemistaként, vagy fiatal felnőttként vesznek részt egy ilyen alárendelt kapcsolatban. Akik rendelkeznek egy bizonyos szintű egzisztenciával, van munkájuk, lakásuk, és ezeket a sugarkapcsolat idején sem adják fel. Így amikor véget ér a románc, és elzárul a pénzcsap, nem a nullára, illetve mínuszba esnek vissza, hanem az alapszintű életminőségükre. Akik csak a plusz javakért és a luxusért mennek bele a játékba, és nem a megélhetésük múlik rajta, vagy hogy lesz-e tető a fejük felett.