Míg más emlősfajoknál csupán a peteéréskor vagy a szoptatás idején nagyobbodnak meg a mellek, addig a homo sapiensnél a kebel a pubertáskor idején nő meg, és a mérete majdhogynem állandó marad.
Ennek miértje régóta foglalkoztatja a tudósokat. A kérdésre többféle válasz is adható. Az IFL Science erről készült cikkét a 24.hu szemlézte. Desmond Morris Charles Darwin elméletére alapozva például úgy vélte, hogy a nagyobb mell a kidomborodó feneket hivatott helyettesíteni, mely már nem látszana annyira a két lábon járás miatt. Ám arra nem ad magyarázatot, hogy a változókor után is miért marad meg a kebel mérete.
A nők keblei több zsírt tartalmaznak, amely hasonlóan tölti fel a szöveteket, mint a tej, ám a zsír állandó. Ezen kívül figyelemre méltó adat, hogy ezzel együtt a mellrák az embereknél a leggyakoribb. Ebben akár a mell felépítése is szerepet játszhat. De akár az is, hogy az emberek tovább élnek, a betegség pedig sokszor idősebb korban támad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.