A vas az oxigén sejtekhez szállításában játszik fontos szerepet, mivel központi alkotóeleme a vörösvértest hemoglobinjának, amely megköti az oxigént. Közreműködik a sejtek energiatermelő folyamataiban, illetve enzimek alkotórésze is. Számos további élettani folyamatban is szerepet játszik, így például segíti a béta-karotin A-vitaminná alakítását, és a fehérjék előállításában is nagy szerepe van. Elmondhatjuk tehát, hogy a vas nélkülözhetetlen a szervezet mindennapi működéséhez.
Az újszülöttek nagyjából 4-6 hónapra elegendő vaskészlettel születnek, ez után az anyatejjel, a hozzátáplálás időszakában pedig vasban gazdag ételek fogyasztásával tartható fenn az egészséges egyensúly. Fontos tudni, hogy az emberi szervezet nem képes vasat előállítani, így azt minden esetben kívülről kell a szervezetbe juttatni. A vasutánpótlás fokozott jelentőséggel bír kisgyermekkorban, az intenzív növekedés időszakában, serdülőkorban, és a várandósság, illetve a szoptatás ideje alatt.
Íme, a vasban gazdag ételek listája
A legtöbb vasat a húsok – a vörös húsok (marha- és disznóhús), belsőségek (máj) a nyúl-, a bárány-, a kacsa-, illetve a libahús – tartalmaznak. Emellett az aszalt, illetve a friss gyümölcsökben és zöldségekben is megtaláljuk, például a sárgarépában, az uborkában, a parajban, a sóskában, a zellerben, a sütőtökben, a spárgában, a brokkoliban, a káposztában. Egyes fűszerek és magvak is bővelkednek vasban, mint például a mák, a zabpehely, a dió, a mogyoró, a mandula, valamint a sörélesztő. Fontos tudni, hogy az állati eredetű táplálékokból kétszer-háromszor jobban tud a vas felszívódni, mint a növényekben található vasból.Mitől lehetünk vashiányosak?
Vashiányos állapot nemcsak vasszegény étrend esetén fordulhat elő. Akkor is így járhatunk, ha valamilyen oknál fogva a szervezet nem képes a táplálékkal bevitt vasat megfelelően és kellő mennyiségben hasznosítani. Egyes betegségek – például a Crohn-betegség, a daganatos megbetegedések, a vesebetegség vagy a lisztérzékenység – szintén csökkenthetik a vas felszívódását. De akár egy jelentősebb vérveszteség is vezethet a vashiányos állapot kialakulásához.
A vashiány tünetei
Ha nem fogyasztunk elegendő vastartalmú ételt, különösen a szervezet fokozott igényű időszakában, akkor vashiány alakulhat ki. Vashiány esetén az immunrendszer védekezése csökken, így sokkal fogékonyabbak lehetünk a különböző fertőzésekre. Romlik továbbá a koncentrációs képesség, fokozódik a fáradtság- és gyengeségérzet, előfordulhat fejfájás, fázékonyság, sápadtság, hajhullás és mellkasi fájdalom is.
Mit tegyünk, ha vashiányunk van?
A diagnózis felállítása laborvizsgálati eredmények alapján történik, ami nemcsak a vashiányt, hanem akár annak súlyosabb formáját, a vashiányos vérszegénységet is kimutathatja. Mint sok más esetben, itt is igaz, hogy a bajt könnyebb megelőzni, mint orvosolni. Figyeljünk tehát arra, hogy megfelelő mennyiségű vasat juttassunk a szervezetünkbe, kiváltképp a megnövekedett igényű időszakokban. Előzzük meg a vashiányt rendszeres vaspótlással, amelyre a recept nélkül kapható, gyógyszer kategóriába tartozó készítmények is alkalmasak. Súlyosabb esetben magas dózisú gyógyszeres kezelést javasolnak a szakemberek, míg igen komoly vérszegénység esetén – ha a szájon át történő vaspótlás már nem hoz eredményt – intravénásan juttatnak vasat a szervezetbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.