Százból egy elhízott embernek van pajzsmirigy-alulműködése

Dr. Bajnok Éva cobezitológus szakorvos szerint 10%-os testsúlynövekedést már nem lehet csupán a pajzsmirigy rovására írni. A pajzsmirigyhormonok a szervezet szinte valamennyi sejtjére hatnak, ezért több szempontból is befolyásolhatják a testsúlyt és a testösszetételt. Szabályozzák az alapanyagcserét, az oxigénfelhasználást, a hőtermelő képességünket és az úgynevezett spontán motoros aktivitást. Hatással vannak a folyadék- és sóháztartásra és az izmok, ízületek működésére is.

A pajzsmirigy alulműködésére utaló jelek és tünetek lassan alakulnak ki, és elég általánosak: jellemző
ilyenkor a gyengeség, fáradékonyság, aluszékonyság és memóriazavar, de utalhat a betegségre az is,
ha folyton fázunk, székrekedésünk van, ha száraz a bőrünk, elvékonyodik a hajunk, a körmeink töredeznek, ritkul a szemöldökünk, a hangunk rekedt vagy mélyül. Izomfájdalom vagy -merevség, fájdalmas, merev, duzzadt ízületek is pajzsmirigy-alulműködésre utalhatnak, de jelentkezhet menzeszzavar, libidócsökkenés és terméketlenség, lassabb pulzus, emelkedett vérnyomás, fulladás, hangulatzavar, megnagyobbodott pajzsmirigy, magasabb koleszterinszint és vérszegénység is. Hosszú távon szív- és érrendszeri betegségek gyakoribb előfordulása vagy a meglévő romlása, fokozott csonttörékenység is előfordulhat. A lista hosszú, és hiányzik belőle a testsúlynövekedés, amiről már nagyon sokan hallottak vagy olvastak. A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegek felénél vehető észre a csökkent étvágy melletti testsúlynövekedés, ennek átlagos mértéke azonban csak 3 kg. A betegség nőknél lényegesen gyakoribb, ezért az ennek következtében kialakuló többletsúly is nagyobb valószínűséggel magyarázható. Tudni kell azonban azt is, hogy jelentős, 10%-os testsúlynövekedést nem lehet csupán a pajzsmirigy rovására írni.

Az elhízások csupán 10-15%-ában áll a háttérben úgynevezett másodlagos, tehát nem az életmóddal
magyarázható ok, többek közt hormoneltérés. A pajzsmirigybetegség melletti vezető endokrin ok az inzulintúltermelés és -rezisztencia (pl. cukorbetegség), az alacsony nemihormon-termelés (pl. menopauza). Igen ritkán kortizoltúltermelés, növekedésihormon-hiány is oka lehet a túlsúlynak. A stressz és a nem megfelelő alvás is tulajdonképpen hormonzavarra vezethető vissza – ha ezt vérvétellel nem is tudjuk igazolni.

A pajzsmirigy alulműködésre létezik gyógyszeres terápia, ezt szakorvos írhatja fel és állítja be pár egyszerű vizsgálat után. Az alulműködést a thyroxine hormon hiánya okozza, a kezeléssel ezt pótolják. A terápia kezdetén fontos a rendszeres felülvizsgálat, hiszen a megfelelő hormonszint beállítása időbe telhet, a későbbiekben az évi ellenőrzés is elegendő.

Felmerül a kérdés, ha az alulműködés elmúlik, helyreáll a testsúly? A válasz sajnos az, hogy nem minden esetben. Ennek legfőbb oka, hogy a testsúly jelentős növekedését nem a pajzsmirigy alulműködése okozza, így annak rendezése nem jár automatikusan a testsúly visszaállásával. Kitartó diéta és mozgás szükséges ehhez is, mint minden más esetben. A pajzsmirigyhormon megfelelő pótlása után ráadásul az izomgyengeség még hónapokig fennállhat, ez egy ideig negatívan befolyásolja a fizikai teljesítőképességet.

A gyógyszeres kezelés mellett érdemes odafigyelni arra is, hogy mit eszünk. Pajzsmirigydiéta kifejezetten nincsen, de pár dolgot érdemes észben tartani. A nyers káposztafélék, a repce, a szója, a sárgarépa és a dió gátolják a jód felvételét, ezért fogyasztásukat javasolt lecsökkenteni. Mondanunk sem kell, ennek alapján a káposztaleves-kúra nem a legjobb választás a testsúly rendezésére. Amit viszont tehetünk, az a tengeri halak fogyasztása és a megfelelő, 2-3 liter folyadék bevitele, illetve hogy elkerüljük az alulműködéssel járó székrekedést, ajánlott a napi 35 gramm rostbevitel.