Véradók világnapja - ezeket érdemes tudnod a véradásról

A megelőzésének valamint a hatékony orvosi ellátásnak elengedhetetlen feltétele, hogy az egészségügy megfelelő vértartalékokkal rendelkezzen. A vér nélkülözhetetlen bizonyos betegségek gyógyításához illetve az életveszély elhárításához is. A vér azonban mesterséges úton nem előállítható, semmivel sem pótolható, így azt

Szomorú tény, hogy a világ lakosságának nagyjából 80%-a szükség esetén nem biztos, hogy megkapná a megfelelő, fertőzésmentes vérmennyiséget. Pedig bárki rászorulhat egy baleset vagy műtét során vérátömlesztésre, de vér kellhet daganatos megbetegedés vagy a vérképzőszerveket érintő problémák esetén is.

A véradók világnapja szorosan összeköthető Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos nevével (szül.: 1868. június 14.), aki felfedezte az AB0-vércsoportot.

A vér az emberi test létfontosságú alkotóeleme. A vér szállítja az oxigént és a szén-dioxidot a testen belül mindenhova, de a salakanyagok kiürítésében, a hormonrendszer működésében és a kórokozók elleni védelemben is fontos szerepet játszik. Egy egészséges, felnőtt ember szervezete nagyjából 5 liter vérrel rendelkezik, amelyből 0.5 liter egyfajta tartalék. Ezt a tartalékot ajánlják fel a donorok a véradás alkalmával.

Véradásra az jelentkezhet, aki:

• elmúlt már 18 éves, de még nem töltötte be a 65. életévét (első véradásnál 60. életév)
• egészséges
• testsúlya eléri az 50 kg-ot
• rendelkezik a megfelelő dokumentumokkal (lakcímkártya, személyi igazolvány vagy más fényképes igazolvány, TAJ-kártya

Kizáró tényezők:

• 18 év alatti vagy 65 év feletti kor
• 50 kg alatti testsúly
• menstruáció, terhesség, szoptatás
• krónikus betegségek
• antibiotikumos kezelés a véradást megelőző 1 hónapban
• cukorbetegség
• foghúzást követő 2 hét
• eszközös vizsgálat, tűs kezelés 6 hónapon belül (pl. gyomortükrözés, akupunktúra)
• kullancscsípés a véradást megelőző 1 hónapban
• allergiás tünetek és gyógyszeres kezelésük

Nem kizáró ok viszont a testékszer vagy tetoválás, ha 6 hónapnál régebbiek!

1. Adatfelvétel: a véradás előtt megtörténik a személyazonosság, lakcímkártya és Taj kártya ellenőrzése. Fontos, hogy ezek hiányában senki nem adhat vért! Ezt követi egy adatlap kitöltése, ahol a véradó életvitelére, esetleges betegségeire, gyógyszereire kérdeznek rá.
2. Orvosi vizsgálat: az ellenőrzés keretein belül megmérik a véradó hemoglobinszintjét, majd vérnyomást és pulzust mérnek, az első véradóknál pedig a vércsoport is meghatározásra kerül.
3. Vérvétel: a vér levétele félig ülő pozícióban történik a vérvételi ágyon egyszer használatos, steril zsákba, amelyhez szintén egyszer használatos és steril tű csatlakozik a maximális biztonság érdekében.
   A levett vért a vérellátó állomásra szállítják, ahol átesik egy laborvizsgálaton, amely keretén belül – többek között – AIDS, szifilisz és hepatitisz tesztet is lefuttatnak rajta.
4. Véradás után: a véradást követően a szúrás helyét ellátják, majd 5-10 perc pihenést követően folytatható a napi rutin, kerülve a megterhelő tevékenységeket.

• a váradás nem laborvizsgálat, így nem kell éhgyomorra érkezni
• véradás előtt érdemes nagyjából 0.5 liter vizet elfogyasztani, de se a kevés, se a túl sok folyadék nem ajánlott (kevésnél nehezen lehet levenni a vért, túl soknál gyorsan „leszalad" és rosszulléthez, ájuláshoz vezethet)
• véradás előtt érdemes a megszokott módon étkezni, kerülve a zsíros ételeket
• a véradást követően fogyasszunk sok folyadékot és együnk is valamit

A folyamat az érkezéstől a távozásig nagyjából 1 órát vesz igénybe és maga a véradás összese 5-12 percig tart. Ugyanakkor egy alkalommal, nagyjából 4.5 liter vért vesznek le, amelyből vörösvérsejt-koncentrátumot, thrombocyta-koncentrátumot és friss fagyasztott plazmát is készítenek a szakemberek, tehát egyetlen véradással, akár 3 ember életét is megmenthetjük.