Lázgörcs, asztmás roham, kötőhártya-gyulladás - mit tegyen a szülő?

0-2 éves gyerekeknél sokszor nehéz megmondani, hogy a kicsi beteg-e, s ha igen akkor pontosan mi a baja, hiszen ebben az életkorban még a tünetek nagyon hasonlóak. A betegséget általában étvágytalanság, magasabb testhőmérséklet, nyűgösség és sírás, netán pont ellenkezőleg, túlzott aluszékonyság kíséri, de szülő legyen a talpán, aki laikusként meg tudja mondani, hogy csak egy jelentéktelen meghűlésről van szó vagy esetleg egy komolyabb fertőzésről. Így,

vagy ha tényleg bizonytalanok vagyunk, akkor legalább telefonáljunk neki és kérdezzük meg, hogy a tünetek fényében indokolt-e a rendelőbe bevinni a babát egy vizsgálatra.

Akadnak azonban olyan esetek is, amikor nem is kérdéses, hogy valami nincs rendben, mert a tünetek rémisztőek. Ilyenkor mindenképpen fel kell hívni a gyermekorvost vagy az ügyeletet, addig pedig legjobb tudásunk szerint kell kezelnünk a helyzetet. Igen ám, de hogyan?

A legijesztőbb és legsokkolóbb tünetek egyike a lázgörcs. Ilyenkor a gyermek

amely érthető rémülettel töltheti el a szülőket. Ez az állapot az esetek többségében 10 másodperctől néhány percig tart és a testhőmérséklet gyors emelkedését okozó fertőzés váltja ki.

A legfontosabb teendő ilyenkor, hogy a gyermeket megvédjük a további veszélyektől. A fej oldalra fordításával felszabadíthatjuk a légutakat és megakadályozhatjuk, hogy egy esetleges hányás esetén fulladás következzen be. Arra is ügyeljünk, hogy a gyermek nehogy kárt tegyen magában, ugyanakkor a végtagokat nem szabad leszorítani.

Egyéb esetben a lázgörcs elmúltával, keressük fel a gyerekorvost, mert nagyon fontos, hogy a görcsroham okát felderítsék, nehogy komolyabb betegség álljon a háttérben.

A zihálással, köhögéssel, fuldoklással valamint az ajkak elkékülésével járó asztmás roham legalább annyira rémisztő, mint az előbbiekben tárgyalt lázgörcs. A tünetek akkor alakulnak ki, amikor valamilyen krónikus gyulladás következtében

A légutak fokozott érzékenységét – és az ezzel járó asztmás tüneteket – kiválthatják különféle allergének, mint a por, állatszőr, pollenek, de akár vegyszerek, illatanyagok és a dohányfüst is ludas lehet.

Roham esetén fontos, hogy a szülő ne essen pánikba. Ha azonosítani lehet a kiváltó okot (pl. dohányfüst, vegyszer, illatszer stb.), akkor távolítsuk el a gyermeket a közeléből, biztosítsuk számára a friss levegőt, de ha nem javul az állapota, hívjunk mentőt.

Asztmás rohamot követően mindenképpen szükséges gyermekorvosi és szakorvosi konzultáció, hiszen azonosítani kell a kiváltó okot, illetve fontos a megfelelő kezelés kiválasztása és az asztmás akcióterv kidolgozása is.

A kivörösödött, viszkető, váladékozó szem szintén sokkolóan hathat a szülőkre, főleg, ha a tüneteket babánál vagy kisgyereknél tapasztalják. Ez az egyik leggyakoribb szembetegség gyerekkorban, amelyet baktérium vagy vírus okoz és általában sírás, nyűgösség, szemdörzsölés - bakteriális fertőzésnél pedig - sárgás-zöldes váladékozás és szemösszetapadás kíséri.

A tünetek észlelésekor érdemes orvoshoz fordulni – a szövődmények elkerülése érdekében -, aki szemcseppet vagy krémet fog felírni a fertőzés megszüntetésére. Addig is a váladékot steril, felforralt és lehűtött vízbe mártott géplappal kell eltávolítani, a belső szemzugból kifelé irányuló mozdulatokkal. Egy gézlapot csak egyetlen törléshez használjunk, utána cseréljük, és semmiképpen se törölgessük ugyanazzal a lappal mindkét szemet!