Fontos tudni, hogy mely szokások vannak negatív hatással az agyi működésünkre, mivel ha ezeket sokáig fenntartjuk, és nem hagyjuk el, akkor rövid és hosszú távon is károsíthatjuk az agysejtjeinket, ami degeneratív betegségek kialakulásához is vezethet a szervezetben.
Nézzük meg, melyek azok a szokások, amelyeknek ideje búcsút inteni!
Reggeli kihagyása
Gyerekkorunkban hányszor hallottuk, hogy a reggeli a legfontosabb étkezése, ennek ellenére felnőttkorunkban alig vagy szinte soha nem kerítünk rá időt. A reggeli elhagyása pedig nagyon sok problémával járhat: energiahiány, koncentráció hiánya, memóriazavar, gyenge fizikai és szellemi teljesítmény, rossz közérzet. Ezen felül, ha nem reggelizünk, alacsony lesz a vércukrunk, ami azt az üzenetet közvetíti az agyunknak, hogy éhezik a szervezetünk. Ezek együttesen pedig negatívan hatnak az agyi működésre. Több tanulmány is rávilágított arra, hogy
a reggeli elhagyása növeli stroke és a magas vérnyomás esélyét.
Ülőmunka
A jelenlegi helyzetben rengetegen végzik el otthonról a munkájukat, ami azt jelenti, hogy a nap nagy részében a laptop előtt ülnek és nagyon keveset vagy szinte semmit sem mozognak. Ez hosszú távon komoly egészségügyi gondokhoz vezethet. Egy amerikai kutatás szerint a
mozgáshiányos életmód következtében elvékonyodhat a halántéklebeny középső része, ami emlékezetromlást eredményezhet.
Egy bizonyos idő után pedig a folyamat visszafordíthatatlan károsodással járhat. Aki ülőmunkát végez, ügyeljen arra, hogy óránként tartson egy 10 perces szünetet, mozgassa át a végtagjait és sétáljon egyet a friss levegőn.
Folyamatos online jelenlét
Manapság el sem tudjuk képzelni az életünket mobiltelefon és internet nélkül, aminek a rengeteg pozitív előnye mellett, temérdek hátránya is van. Felmérések szerint az emberek egyre több időt töltenek online, bezárkózva a négy fal között, mint társaságban. A családtagjainkkal, az ismerőseinkkel, a barátainkkal többnyire a közösségi oldalakon keresztül tartjuk a kapcsolatot és sokkal kevesebbet járunk össze, mint azelőtt. (Nyilván most a koronavírus miatt még kevesebbet, de ez a járvány előtti időszakra is sajnos igaz volt.) Pedig a személyes interakciók nagyon sokat segítenek abban, hogy minél tovább megőrizzük a szellemi épségünket.
Amikor társaságba járunk, emberekkel kommunikálunk, megdolgoztatjuk az agyunkat, folyamatosan javítjuk a szellemi képességünket.
Akár csak napi 10 perc élő csevegés is jót tesz az agynak és fejlődik általa az emlékezőképesség.
Túl hangos zene
Az egyik legjobb kikapcsolódás, amikor kikapcsolod a világ zaját azzal, hogy bedugod a füled, elindítod a kedvenc zenédet és feltekered a hangerőt. Ugyanakkor arra kevesen gondolnak ilyenkor, hogy ezzel milyen károkat okozhatunk magunknak, komoly halláskárosodáshoz, akár hallásvesztéshez is vezethet a hangos zene. Az idősebbek esetében ez akár a szellemi képességek csökkenésével is járhat.
Ha rosszul hallunk, az agyunknak jobban, többet és erősebben kell dolgoznia, hogy be tudja fogadni a körülöttünk lévő információkat, ezért lesz kevésbé képes az emlékezetre koncentrálni. Ennek következményeként nehezebben jegyez meg dolgokat, tompul a memória.
A megfelelő hangerő beállításának egy nagyon egyszerű módja van: indítsuk el a zenét és tartsunk magunk elé karnyújtásnyira a fülhallgatót. Addig tekerjük lejjebb a fülhallgatót, amíg már nem halljuk a zenét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.