Elképesztő dolgok történnek velünk alvás közben: ezen múlik, hogy emlékszel-e az álmaidra

A legtöbben álmodunk, függetlenül attól, hogy emlékszünk-e rá, vagy sem. Éjjelente akár 4-5 álmunk is lehet, attól függően, hány órát alszunk. Az élénk álmok a REM-fázisban fordulnak elő, ez a gyors szemmozgásos álomszakasz.

Amikor valaki alvás közben a non-REM-szakaszból átlép a REMbe, a következő folyamatok mennek végbe a testében:

• gyors szemmozgások jelennek meg, tehát hiába csak csukva a szem, folyamatos mozgásban van
• megszűnik az izomtónus
• szaporábban lélegzünk
• gyorsabban ver a szívünk
• megemelkedik a vérnyomásunk
• ilyenkor az agyi tevékenység hasonló, mint az ébrenlét esetén

Egy teljes, 8 órás alvás során akár ötször is átmehetünk a REM-szakaszon, így ez kétórányi potenciális álmodást jelent. Általában azok tudják hajszálpontosan felidézni álmaikat, akik alvás közben felébrednek néhány másodpercre, így frissebben ott marad a memóriájukban az, ami álmukban történt, de erről majd később.

Álmunkban a prefrontális kéreg - ami az agyunk gondolkodás központja - nem működik teljes kapacitással. Például nem tesz különbséget a valóság, és az illúzió között, ezért tűnik álmunkban ésszerűnek minden bizarr történés. Felébredve felidézhetjük, milyen furcsa dolgokat álmodtunk, erre viszont nem mindenki képes.

A REM-alvási szakasz és a valóság között az a legnagyobb különbség, hogy bár az agyi tevékenység hasonló, álmunkban az agyunk lebénítja a kar-és láb izmainkat. Így akadályozza meg azt, hogy furcsa álmunk valami bizarr tettre sarkalljon minket.

Azok, akik többnyire emlékeznek az álmaikra, az éjszaka folyamán gyakran felébrednek, mikroébredésekkel. Amikor az agyunk felébred, aktiválódik az emlék eltároló folyamat, így ha épp közben ébredünk fel, nagyobb eséllyel emlékszünk az álmunkra. Egyes kutatások szerint a nők sokkal élénkebben fel tudják idézni az álmokat, mint a férfiak, de az emlékező képesség függhet a szervezet noradrenalin szintjétől is: a magas hormonszint lehetővé teszi, hogy a rövid távú memóriából az álmok átíródjanak a hosszú távúba.

Joggal merül fel a kérdés, mennyire tudjuk befolyásolni az álmainkat, hiszen rengetegen számolnak be arról, hogy alvás közben megoldandó problémák, traumák, félelmek, vagy egy elhunyt ismerős jelenik meg.

Vannak, akik rémálmokkal küzdenek, de a pszichológusok szerint a legszörnyűbb rémálmainkat is tudjuk befolyásolni, illetve kontrollálni. Én például sokáig azt álmodtam, hogy zuhanok, és arra ébredtem, hogy beleremegett a testem, aztán idővel elmúlt, de szeretteim elvesztése is központi téma volt alvás közben, ami egyértelműen a legbelsőbb félelmem.

Ha visszatérő rémálommal küzdesz, érdemes kipróbálni a két gyakorlati terápiát, aminek a lényege, hogy kiválasztunk egy visszatérő rémálmot, és megpróbáljuk gondolatban jó irányba terelni. Azt vallják a pszichológusok, hogy a tudatosság és az ismétlés a kulcs, hogy a rémálomból egy kevésbé félelmetes álom legyen.

Ha veled is volt már olyan, hogy álmodban tudtad, hogy álmodsz, te is tapasztaltad már, mi az az éberálom. Ez egy virtuális valóság, és az emberek 50%-a legalább egy éber álmot tapasztal ilyet élete során, de az emberek negyedénél havonta is előfordulhat. Azok, akik gyakran meditálnak, gyakrabban megtapasztalják ezt az állapotot. Az éberálmok hasznosak, ugyanis egyes kutatók szerint csökkenthetik a feszültséget, fejleszthetik a motorikus készségeket és a kreativitást, és javíthatja az alvás, és nem utolsó sorban az álmok minőségét.

Ha szeretnél emlékezni álmaidra, könnyedén fejleszteted visszaemlékező képességed. Az ébredés utáni első 90 másodperc a legalkalmasabb arra, hogy felidézd az álmokat, ehhez érdemes ugyanabban a pózban maradnod, amiben egyébként aludtál. Az is jó megoldás lehet, ha rögtön ébredés után leírod az emlékeidet, ugyanis idővel ezek kitörlődnek a memóriádból. Persze van olyan is, hogy reggel fogalmad sincs az álmaidról, majd napközben ránézve egy tárgyra, vagy személyre előjön, hogy mit álmodtál. A B6-vitamin képes megnövelni az álmok élénkségét, ezáltal könnyebben tudod felidézni őket.