Tények és tévhitek: minden, amit tudnod kell az aszpartámról

Az aszpartám egy mesterséges édesítőszer, amelyet 1980 óta széles körben használnak cukorhelyettesítőként különböző élelmiszerekben és italokban. Két aminosavból áll, a fenilalaninból és az aszparaginsavból, amelyek természetesen előforduló vegyületek, és megtalálhatók számos élelmiszerben, beleértve a népszerű italokat, diétás kólákat, rágógumikat, valamint a fagylaltokat, zseléket és pudingokat.

Az édesítőszerek kapcsán évek óta folyik a vita, különösen azon kutatások miatt, amelyek az aszpartámot és más mesterséges édesítőszereket összekapcsolják a cukorbetegséggel vagy az elhízással. Azonban mielőtt az új besorolás megtörtént volna, a WHO még soha nem foglalt nyilvánosan állást egy olyan mesterséges édesítőszer hatásait illetően, amelyet évtizedek óta ilyen széles körben használtak – írja a The New York Times.

Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi ajánlások és kutatások folyamatosan változnak az új információk és kutatási eredmények fényében. Az egészségügyi szakemberek mindig a legaktuálisabb tudományos adatokat és irányelveket használják, hogy tanácsot adjanak az élelmiszerek és édesítőszerek fogyasztásával kapcsolatban.

A WHO egyik ügynöksége jelentette be nemrégiben, hogy az aszpartám valószínűleg rákkeltő, bizonyítékok támasztják alá, hogy ez a mesterséges édesítőszer májrákot okozhat. Később azonban a legfrissebb adatokra és elemzésekre hivatkozva úgy ítélték meg, hogy jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az aszpartám fogyasztása közvetlenül rákkeltő hatással lenne az emberi szervezetre. A WHO továbbá megállapított egy fogyasztási határt, azt javasolják, hogy az emberek napi 40 mg/kg alatt tartsák az aszpartam-fogyasztásukat.

A mostani döntéshozatalnál a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állásfoglalását vették alapul, szerintük sem káros az emberi egészségre az aszpartám. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) felhívta a figyelmet, hogy maga az IARC a 2B besorolásba kategorizálta az aszpartámot, korábban ugyanide csoportosítottak egyébként több savanyított zöldséget is, például a csemegeuborkát, de a mobiltelefonálás és a LED lámpa használata is ebbe az alacsony kockázati körbe tartozik, sőt, az aszpartámnál lényegesen jobb megítélésű sztíviát is ebben a csoportban találjuk.

A WHO mindezek értelmében nem sürgeti a vállalatokat, hogy teljesen távolítsák el termékeikből az aszpartámot, ehelyett mértéktartásra szólítja fel a gyártókat és a fogyasztókat.

Egy másik gyakori félreértés az, hogy az aszpartám súlygyarapodáshoz vezet. Azonban számos tudományos tanulmány bizonyította, hogy az aszpartám mértékletes fogyasztása nem vezet súlygyarapodáshoz. Valójában segíthet azoknak, akik csökkenteni szeretnék a cukorfogyasztásukat és tartani a súlyukat.

Vannak olyan állítások, amelyek szerint az aszpartám neurológiai zavarokat okozhat, például fejfájást, rohamokat és memóriavesztést. Azonban a széleskörű tudományos kutatások nem találtak hiteles bizonyítékot ezeknek az állításoknak a megerősítésére.

A mértékletesség a kulcs

Mint minden élelmiszer vagy összetevő esetében, a mértékletesség kulcsfontosságú. Fogyasszunk aszpartám tartalmú termékeket egy kiegyensúlyozott étrend részeként, azonban vegyük figyelembe az egyéni érzékenységet is.

Az aszpartám számos mítosz és vita tárgya volt az utóbbi időben, de

Az egészségügyi szakértők továbbra is vizsgálják az édesítőszerek hatásait, és az ajánlások idővel változhatnak.

Mindaddig azonban, amíg a tudományos közösségnek nincs egyértelmű válasza az aszpartám rákkeltő hatásáról, az embereknek saját mérlegelésük alapján kell eldönteniük, hogy belefér-e az aszpartám vagy más mesterséges édesítőszerek használata. Fontos, hogy mindig figyeljünk a saját testünk jelzéseire, és ha bármilyen egészségügyi aggodalom merül fel bennünk az édesítőszerekkel kapcsolatban, érdemes egy egészségügyi szakembert felkeresni és vele konzultálni.