A kiégésre hajlamosító munkahely jellemzői - Te is ilyen helyen dolgozol?

Forrás: Shutterstock -
munkahely kiégés burnout megbecsülés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ki ne érezte volna már életében, hogy nincs kedve bemenni a munkahelyére? Ki az, aki munkahelyi szituációban ne reagált volna valamikor a szokásosnál ingerültebben? Nagy valószínűséggel azok, akik a munka világában már éveket töltöttek el, igennel felelnek ezekre a kérdésekre. De kiéghetünk-e csak a munkahelyünk miatt? - egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ a Bízd Rá Magad tanácsadó oldal.

Nemcsak az illető személyisége és tudatalatti motivációs tényezők lehetnek a kiégés okai, hanem a munkahelyi, sőt a társadalmi okok is közrejátszhatnak a folyamatban.

Az a munkahely, ahol nincsenek megfelelő munkavégzéshez szükséges körülmények, ahol nincs elismerés, pozitív visszajelzés, ahol nincs társadalmi és anyagi megbecsülés, ahol nagy a felelősség, ahol hiányzik a rendszeres fejlődésre, például továbbképzésre a lehetőség, az melegágya a kiégésnek.

Még a jól képzett, erős személyiséggel rendelkező hivatásbeli is kiég, ha irreális munkamennyiségekkel kell dolgoznia, úgy, hogy másodállást is kell vállalnia a megélhetéséért méltányos fizetés híján, s társadalmi megbecsülést sem kap – olvasható a Bízd Rá Magad oldalán.

Még a jól képzett, erős személyiséggel rendelkező hivatásbeli is kiég, ha irreális munkamennyiségekkel kell dolgoznia. Forrás: Shutterstock

Ugyanakkor a munkaadó, ha tudatosan figyel ezekre, akkor nagyon sokat tehet munkavállalóiért és anyagilag is jobban jár, hiszen jobb lesz a munkateljesítmény és kevesebb a betegállomány. Az a munkahely, ahol reálisan teljesíthetőek az elvárások, ahol megbecsültség van, ahol figyelmet fordítanak a pozitív visszajelzésekre, ahol lehet beszélni a munka megterhelő mivoltáról, akár szupervíziós csoportokban, ahol ténylegesen ki kell venni a szabadságokat és eltölteni a pihenőidőket, folyamatosan elérhetők a továbbképzések, ott még a személyiségüknél fogva veszélyeztetett munkavállalók is elkerülhetik a kiégést. A hosszútávra tervező munkaadó nagyobb nyereséget könyvelhet el akkor, ha méltányos bért fizet, és akár szupervízióra vagy szervezetfejlesztésre is költ.

Az Európai Unió GDP-jének egy százalékát költi depresszió következményeire, tehát az az ország, aki a mentális jóllétre költ, gazdasági előnyre tesz szert. A kiégéssel való foglalkozás nemzeti érdekünk is, sokkal gazdaságosabb a prevencióra költeni, mint a bekövetkező rossz helyzetet kezelni.

A kiégés fogalmát Herbert J. Freudenberger határozta meg: A kiégés szindróma (burnout) krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellép fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.

A következő tünetek közül többnek egyszerre kell fennállnia ahhoz, hogy burnout szindrómáról beszélhessünk:

  • Érzelmi kimerültség: A személy azt érzi, hogy a munkájához szükséges erőforrásai kiapadtak, nem tud többet beletenni, szeretne hosszú szabadságra menni vagy akár felmondani, legszélsőségesebb esetben otthagyni hivatását.
  • Elszemélytelenedés: Ilyenkor az egyén idegennek érzi az életét, mintha külső szemlélője lenne élete filmjének, amit reménytelennek él meg. Munkával kapcsolatos cinikus, szarkasztikus, gyakran flegma hozzáállás lesz rá jellemző
  • Teljesítménycsökkenés: A személy már nem képes olyan jól ellátni a munkáját, mint azelőtt. Már a könnyű feladatokhoz is több idő kell, s azokat sem tudja időben befejezni, sőt hibázik.

Ha többet szeretnél tudni a kiégés okairól és a veszélyeztetett koroszályokról, kattints ide!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.