Hőségriadó! 8 tipp, hogy ép bőrrel megússzuk a kánikulát – A belgyógyász segít!

A tartós, napokig, akár hetekig tartó kánikula kiszáradást, napszúrást, ájulást és az elektrolitháztartás felborulását idézheti elő. Hőségriadó idején nem árt néhány igen fontos szabályt észben tartani! Mutatjuk, melyek ezek!

Hőségriadó! Belgyógyász szakértőnk elárulja, mire figyeljünk!

– Az elektrolitveszteség hatására fájdalmas izomgörcsök alakulhatnak ki a lábakban, karokban vagy alhasban, illetve ödéma is megjelenhet a végtagok alsó részén, leginkább a bokán. A testünkben leggyakrabban előforduló elektrolitok: a kalcium, nátrium, kálium, foszfát, klorid és magnézium. Arról se feledkezzünk meg, hogy a magas UV-sugárzás miatt könnyen leégünk, ami növeli a bőrrák kockázatát. A szervezet a melegben párologtatással – izzadással – hűti magát, és tartja egyensúlyban a hőháztartást. Ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, a vér besűrűsödik, a sűrű vért pedig a szív nem tudja átszivattyúzni a hajszálerekbe, így a sejtekben oxigénhiány lép fel. A szívizomsejtek oxigénhiánya szívinfarktushoz, míg az agysejteké az agy működési zavaraihoz, súlyosabb esetben stroke-hoz - agyi trombózishoz vagy agyvérzéshez - vezethet. A hidratáltság csökkenését a szárazabb bőr, a kiszáradt nyelőcső, a vizelet sárgábbá válása jelzi. Az izzadás okozta folyadékvesztéssel a szervezetből nem csak az ásványi anyagok ürülnek, de a vízben oldódó vitaminok is. Hiányukat fejfájás, kimerültség, gyengeség, szédülés, álmosság, émelygés, kedvetlenség, fáradékonyság, rossz közérzet jelzi – hívja fel a figyelmet a veszélyekre dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.

Mi a különbség?

Napszúrás: Ha a napsugárzás folyamatosan éri a tarkót és a fejet, akkor fokozódik a koponyaűri nyomás. A duzzadt agyhártyák pedig különböző agyterületeket nyomnak, ami az agyműködés zavarához vezethet. Ennek következtében alakulnak ki a napszúrás jellegzetes tünetei: a nyak merevsége, fejfájás, hányinger, szédülés, az arc kipirosodása és felforrósodása.
Hőguta: Ez egy veszélyesebb állapot, ilyenkor a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már a verejtékezés sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni. Ennek tünetei a magas láz, száraz, kipirult bőr, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, gyenge légzés, fejfájás, szédülés, súlyosabb esetben tudatzavar, eszméletvesztés lép fel, ami azonnali kezelést igénylő, életveszélyes állapot. Napszúrás és kezdődő hőguta esetén segít a hideg borogatás és a folyadékpótlás. Ha mindezek ellenére nem enyhülnek a panaszok, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulni! – mondja dr. Balaicza Erika.

Hogyan előzzük meg a bajt?

• Igyunk az egészségünkért!
  A hőségriasztás idején különösen fontos ügyelni a bőséges folyadékbevitelre, mivel az elégtelen vízivás következtében fellépő kiszáradás veszélyes mértékű vérnyomáseséshez vezethet. A hirtelen fellépő alacsony vérnyomás súlyos, sokkos, életveszélyes állapotot idézhet elő. Ezért fontos, hogy akkor is igyunk vizet, ha nem érezzük, hogy szomjasak vagyunk. A legjobb, ha óránként megiszunk egy pohárral. Ha a szabadban dolgozunk, például kertészkedünk, akkor ez különösen fontos.
• Inkább bent, mint kint!
  A napsugárzás 11-15 óra között a legerősebb, ezért, ha tehetjük, ebben az időszakban húzódjunk hűvös, árnyékos helyre. Nem véletlen, hogy a mediterrán országokban ez a szieszta időszaka. Kerüljük a megerőltető fizikai tevékenységeket, főként a legmelegebb órákban, mert az izommunka fokozza a szervezet hőtermelését. Az edzést vagy szabadtéri fizikai munkát tervezzük a nap leghűvösebb időszakára, kora reggelre vagy késő estére.
• Az ételnek is melege van!
  A hőség nem csak minket visel meg, hanem bizony az ételeinket is. Figyeljünk arra, hogy ilyenkor egészen rövid idő alatt képes megromlani szinte minden, ezért már bevásárláshoz is érdemes hűtőtáskát vinni magunkkal, és az elkészített ennivalót, amint lehet, tegyük hűtőbe, ne napoztassuk.
• Pótoljuk, amit elvesztünk!
  Mivel az izzadással rengeteg vitamint és ásványi anyagot vesztünk, fontos, hogy ezeket pótoljuk. Az ásványi anyagok közül különösen a kálium, a magnézium és a kalcium pótlása fontos. Ezekhez hozzájuthatunk étrendkiegészítők formájában is, de a gondosan megválogatott ételekkel is. Kálium nagy mennyiség van a banánban, sárgadinnyében, sárgabarackban, spenótban, brokkoliban vagy az édesburgonyában. Magnézium pótlásra kiválóak a klorofilban gazdag levélzöldségek, mint a spenót, a sóska, a kelkáposzta vagy a mángold. Kalcium pedig nem csak a tejben van, hanem a lazacban, chiamagban, tofuban, mandulában vagy zabpehelyben is.
• Az állataink is veszélyben vannak
  A tartós meleg nem csak az emberek, hanem az állatok szervezetét is megviseli. A legfontosabb éppen ezért a megelőzés, azaz a megfelelő körülmények biztosítása a házi kedvencek számára. Gondoskodni kell folyamatos ivóvízellátásukról, hűtésükről, árnyékos, hűs helyen történő elhelyezésükről. Kutyák esetében arról se feledkezzünk meg, hogy a beton, az aszfalt, de még a homok is hihetetlenül képes felforrósodni, ami komoly égési sérülést okozhat kedvencünk tappancsán. A kiadós sétákat inkább kora reggelre vagy az esti órákra tervezzük.
• Éjjel szellőztessünk!
  Minden ablakot nyissunk ki éjszaka és kora reggel, hogy az éjszakai levegővel hűtsük az otthonunkat, a nap legmelegebb időszakában pedig legyenek csukva az ablakok, húzzuk le a redőnyöket vagy a sötétítő függönyöket.
• Tusoljunk!
  Naponta akár többször is zuhanyozzunk le langyos vagy hideg vízzel, de jó hűsítő megoldás a hideg borogatás, törölközők, lábáztatás is.
• Ne hagyjuk ott!
  Az árnyékban parkoló autó hőmérséklete is akár 60-70 fokosra felmelegedhet, ezért szellőztessük ki, mielőtt beszállnánk, illetve gyermeket, idős vagy beteg embert és állatot még akkor se hagyjunk az autóban, ha az ablakot lehúztuk.