Nyáron a nagy meleg csak a strandokon esik jól, akinek dolgoznia kell, hiába tölti a napot légkondicionált helyen, ahogy telnek a forró hetek, egyre kimerültebbnek érezheti magát. A tartós hőség leginkább az időseket, kisgyerekeket, krónikus betegeket veszélyeztetni, de azoknak a szervezetét is erősen igénybe veszi, akik makkegészségesek. A nappali hőség után sokszor az éjszakák se hoznak enyhülést, így folyamatos a hőstressz, állandó vendég a kimerültség, aluszékonyság, fáradékonyság.
Az emberi szervezet körülbelül 37 Celsius-fokos, így ha e fölötti hőmérsékleten töltjük a mindennapjainkat – például a szabadban, utána pedig klíma nélküli lakásban, ahol simán túllépheti a hőmérő higanyszála ezt a hőmérsékletet –, akkor a szervezet egyre nehezebben tudja leadni az extra hőt, és még az izzadás sem segít. Sőt, ha melegebb a környezet, mint a testünk hőmérséklete, akkor a test elkezdi felvenni a hőt a környezetéből – vagyis túlmelegszik.
„Az emberek gyakran külön fogalomként beszélnek a kettőről, pedig gyakorlatilag ugyanazon a skálán helyezkednek el. Csak míg az egyik kevésbé ártalmas, addig a másik életveszélyes lehet, ami azonnali ellátást igényel” – nyilatkozta Dr. Thomas Waters sürgösségi ellátásban dolgozó orvos a Cleveland Clinic egy cikkében. Ha a hőkimerülés kezelés nélkül marad, akkor könnyedén válhat belőle hőguta, ami már egy veszélyes állapot. Az első jel az intenzív izzadás, amivel a test gőzerővel igyekszik lehűteni magát. A testünk hőszabályozásáért a hipotalamusz felel, ami az idegrendszer közvetítésével jelez az izzadságmirigyeknek. Hőkimerülés esetén ez azonban nem mindig elegendő a test lehűtésére, így a testhőmérséklet elérheti a 38-40 fokot is, ha nem segítjük lehűlni a testet – ekkor azonban már a hőguta veszélye áll fenn, ami életveszélyes állapot is lehet. A bőr kipirul, forró lesz, ájulás is felléphet, és a keringés is összeomolhat, ezért a hőguta mindig orvosi beavatkozást igényel.
A nyári hőhullámok sokaknál okoznak alvászavarokat. A túlságosan felmelegedett hálószobában van, aki el se tud aludni, de aki mégis, az se piheni ki magát, ugyanis ahogy álomba szenderedünk, a testünk hőmérséklete automatikusan csökkenni kezd. Ez az alacsonyabb hőmérséklet létfontosságú a mélyalvás eléréséhez – de a tartós hőség miatt ez sokszor több éjszakán, vagy akár heteken keresztül sem sikerül, így hiába alszunk 8 órát egy éjszaka, kimerülten, összetörten ébredünk.
A tartós hőség alatt érdemes betartani a szakemberek tanácsát, vagyis a legforróbb órákban minél kevesebb időt töltsünk a szabadban, ha útnak indulunk, vigyünk magunkkal elegendő folyadékot, kerüljük a napsütést, és igyekezzünk minél hamarabb hűvös helyre vonulni. Ilyenkor tanácsos több folyadékot fogyasztani, a legjobb, ha tiszta vizet iszunk cukros üdítők, netán alkohol helyett. Ha nincs klímánk, akkor is rengeteg mindent tehetünk, hogy hűvös legyen a lakás: éjszaka szellőztessünk, ha lehet, aludjunk nyitott ablaknál, nappal pedig húzzuk be a sötétítő függönyöket, eresszük le a redőnyt, hogy bent maradjon a hűvös levegő. Ha rosszul kezdjük érezni magunkat, zuhanyozzunk le hűvös – de nem jéghideg – vízzel, borogassuk a nyakunkat hideg vizes borogatással. Éjszakára pedig igyekezzünk minél jobban lehűteni a hálószobát, hogy az alvás is pihentető legyen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.