A MIND-diéta nemcsak az alakunknak, az elménknek is jót tesz

Manapság egyre több diétával találkozik az ember, nehéz eldönteni, hogy melyiket kövesse. A kérdés mindig az, hogy mi a fő cél, hiszen legtöbbször a fogyásra utazunk. A MIND-diéta ennél többet is ad, hiszen egy életmódváltásról van szó, melynek során nemcsak a zsírpárnáktól szabadulhatunk meg, de az agyunk egészsége is egyre jobb lesz. De mi a diéta lényege, és miért hatásos? Ennek jártunk utána.

A mediterrán- és a DASH-diéta keveréke

A mediterrán diéta zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, hüvelyesekben és diófélékben gazdag, és a diéta szigorúan korlátozza a feldolgozott élelmiszerek, a cukor és a vörös hús fogyasztását. A DASH-diétát főképp magas vérnyomásban szenvedőknek szokták javasolni, hiszen célja a vérnyomásértékek lecsökkentése – de mindenki másnak is érdemes ezt az étkezési szokást tartania. A diéta a napi kalóriaigény függvényében különféle adagokat javasol különféle ételcsoportokból. A fogyás üteme lassú, de hosszú távon fenntartható. A MIND-diéta ennek a két diétának az elemeit ötvözni: vagyis létrehoz egy olyan étkezési mintát, amely az agy egészségét támogatja. Az étkezési terv lényege, hogy a legjobb agyvédő ételekből minél többet fogyasszunk. Ezek: zöld leveles zöldségek, diófélék, teljes kiőrlésű gabona, hal, szárnyasok, hüvelyesek, olívaolaj, bogyós gyümölcsök, vörösbor (legfeljebb naponta egy pohár).

A MIND-diéta lassíthatja az időskori kognitív hanyatlást

A felsorolt ételek rengeteg olyan tápanyagot tartalmaznak, melyek csökkentik az oxidatív stressz káros hatásait, és a szervezetben kialakuló gyulladási folyamatokat gátolják. Emellett megakadályozzák a béta-amiloid plakkok képződését; az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkok elsősorban béta-amiloid plakkokat tartalmaznak. A Cincinnati Egyetem egy kutatása során a MIND-diéta és a demencia megelőzése volt a főszerepben, a felmérés során összesen 14.145, 64-70 éves résztvevőt vizsgáltak, tíz éven át. „A lakosság körében egyre növekszik a demencia gyakorisága, így létfontosságú, hogy megtaláljuk a módját, hogyan késleltethetjük vagy lassíthatjuk a kognitív problémák kialakulását” – jelentette ki Dr. Russel P. Sawyer, a kutatás vezetője. 

Kiderült, hogy azon résztvevők esetében, akiknek az étrendje nagyban hasonlított a MIND-diéta étrendjére, sokkal kisebb volt a kognitív hanyatlás kockázata, legalábbis a nők körében. Mind a férfiak, mind a nők esetében pedig megfigyelhető volt, hogy a kognitív funkciók romlása lelassult azok esetében, akik szigorúan betartották a MIND-diéta szabályait. „Bár további kutatásokra lesz szükség, izgalmas a lehetőség, hogy néhány egyszerű változtatás az étkezésben segíthet csökkenteni a kognitív problémák kialakulásának az esélyét” – tette hozzá Sawyer.