Idegenláb-szindróma – Az álmok megrontója

Sleep,Disorder,,Insomnia.,Young,Woman,Lying,On,The,Bed,Awake, szakértő, éjazskai ébredés, alvássakértő — Shutterstock/Copyright (c) 2023 Lysenko Andrii/Shutterstock. No use without permission. - Lysenko Andrii

Life

2024.10.11.

Talán nincs is ennél furcsább érzés: amikor már éppen mély álomba szenderülnénk, akkor a lábunk önálló életre kel és magától mozog.

A Willis-Ekbom-kór nemcsak ijesztő, de rendkívül kellemetlen, ugyanis lehetetlenné teszi az alvást, ennek pedig további súlyos következményei lehetnek. Lássuk, az idegenláb-szindróma, mit is jelent.

Idegenláb-szindróma - ezek a tünetei
Forrás: Shutterstock

Idegenláb-szindróma – Mi ez az egész?

Az idegenláb-szindróma, más néven nyugtalan láb szindróma (RLS) vagy Willis-Ekbom-kór, olyan idegrendszeri rendellenesség, amely a lábak mozgatására irányuló leküzdhetetlen késztetést okoz. Ez egy idiopátiás betegség, ami azt jelenti, hogy nincs ismert oka. Az orvosok alvászavarnak tekintik, mert általában pihenés közben jelentkezik vagy rosszabbodik, de ennek ellenére ez egy mozgászavar. Akkor jelentkezhet, amikor az ember lefekszik aludni vagy hosszú ideig ül, például repülőúton, színházban vagy autóban. A tünetek rosszabbodhatnak és gyakoribbá válhatnak megfelelő kezelés hiányában, ráadásul az alváshiány egyészségügyi, munkahelyi és otthoni problémákat okozhat. Az idegenláb szindróma az emberek akár 10%-át is érintheti, nőknél valamivel gyakoribb. Emellett a középkorúaknál nagyobb valószínűséggel jelentkeznek súlyosabb tünetek. Az orvosok nem tudják, mi okozza, de az biztos, hogy a gének szerepet játszhatnak a kialakulásában. Az RLS-ben szenvedők közel felének ugyanis van olyan családtagja, aki ebben a betegségben szenved. Vannak bizonyos krónikus betegségek, amelyeknek velejárója lehet a szindróma. Ilyen például a Parkinson-kór, veseelégtelenség vagy vesebetegség, cukorbetegség, perifériás idegkárosodás vagyis neuropátia, gerincvelő-sérülés.

Milyen tünetei vannak?

A szindrómában szenvedő emberek szokatlan és furcsa érzéseket tapasztalnak a lábukban, például viszketést, húzódást, fájdalmat, lüktetést vagy tűszúrást, feszülést. Emellett erős késztetést éreznek arra, hogy megmozgassák a lábukat, hogy megszüntessék a kellemetlenséget, de ez a mozgás gyakorlatilag magától történik, nem igazán irányítható. Az állapot mindkét lábban, ritkán, akár más területeken is jelentkezhet, például a karokban, a mellkasban vagy a fejben.

Előfordulhat, hogy csak az egyik oldalon jelentkezik, vagy az egyik oldalon kezdődnek, majd átmennek a másikra. Az RLS tünetei az enyhétől az elviselhetetlenig terjednek. A tünetek jöhetnek és elmúlhatnak, és az intenzitás az egyes epizódok között változhat.

Általában este és éjszaka rosszabbak. Mivel a hajnali órákra általában enyhülnek vagy megszűnnek a tünetek, így az RLS-ben szenvedők ilyenkor tudnak egy kicsit nyugodtan aludni. Sajnos az sem megoldás, hogy akkor a beteg napközben szunyókál, mert a panaszok olyankor is megjelenhetnek. Éppen emiatt ez a betegség szinte minden esetben alvászavarokat okoz, amely rontja az életminőséget.

Amitől fellángolhat

A panaszok erőssége akár napról napra változhat, előfordulhat, hogy hetekig, akár hónapokig nem jelentkezik, majd minden átmenet nélkül egyszer csak mindennapossá válik. Hogy mi váltja ki az időszakos fellángolásokat, azt pontosan nem lehet tudni, de tapasztalatok szerint befolyásolhatják a frontok, a stressz és a mozgáshiány. Bizonyos gyógyszerek szedése is hozzájárulhat a tünetek súlyosbodásához, ilyenek lehetnek a hányinger elleni gyógyszerek, antipszichotikumok, egyes antidepresszánsok és antihisztaminok. Az olyan alvászavarok, mint például az apnoe kiválthatja a tüneteket, vagy súlyosbíthatja azokat. Ugyanígy a dohányzás, az alkohol és a koffein fogyasztása is.

Milyen következményei lehetnek?

Az alváshiány mellett olyan panaszok is megjelenhetnek, mint a hangulatváltozás, állandó fáradtság napközben, koncentrációs vagy figyelemzavarok, memóriaproblémák, kevésbé hatékony munkavégzés, depresszió és szorongás.

Hogyan diagnosztizálják?

Nincsen specifikus vizsgálat, tehát nem lehet vér vagy fizikai vizsgálat alapján felállítani a diagnózist. A labor és egyéb vizsgálatok azért szükségesek, hogy más betegségeket ki lehessen zárni. Szintén ezt a célt szolgálja a neurológiai vizsgálat, amely kizárhatja az idegkárosodást vagy az érproblémákat. A poliszomnográfiának nevezett alvásvizsgálatból pedig kiderül, hogy vannak-e más alvászavarai a betegnek, amelyek az RLS-t okozhatják. A kezelőorvosnak nagy segítség lehet, ha beszélhet a beteg partnerével, hogy elmondja ő mit tapasztal. Az RLS diagnózisának alapvető kritériumai a következő:

A lábak mozgatására irányuló nyomasztó késztetés, különösen kellemetlen vagy szokatlan érzésekkel együtt.
A késztetés nyugalmi állapotban kezdődik vagy erősödik.
A késztetés részben vagy teljesen megszűnik, ha mozog.
Nem más betegség - például lábgörcs, ízületi gyulladás vagy izomfájdalom - okozza.
Gyerekeknél is előfordul a betegség, igaz ritkábban, ám náluk nehéz felállítani a diagnózist, mert sokszor tévesen növekedési fájdalmaknak hiszik.

Mi az, ami segíthet

Sajnos ez egy élethosszig tartó állapot, tehát kigyógyulni belőle nem lehet. Az orvosok általában fájdalomcsillapító gyógyszerek használnak az RLS és az azzal kapcsolatos fájdalmak kezelésére. Sokat segíthet a tünetek enyhítésében az egészséges étkezés, a rendszeres mozgás és stresszkezelési stratégiák elsajátítása. Szintén hasznos lehet a lábmasszázs, forró fürdő, gyógyfürdő, fűtőpárna vagy jégpakolás a lábára. Az alacsony vasszint is szerepet játszhat az RLS kialakulásában, ezért érdemes lehet vasat szedni vagy táplálékkal juttatni a szervezetbe. Kitűnő vasforrások közé tartoznak a sovány húsok, a tenger gyümölcsei, a diófélék, a babfélék, a zöldségek és a vassal dúsított gabonakészítmények. Még azoknál az embereknél is, akik nem vérszegények és normális a vasszintjük, a vasszint lehet az RLS oka. Egyes kutatások azt mutatják, hogy az RLS-ben szenvedő embereknél egyes agyi régiókban alacsonyabb lehet a vasszint, annak ellenére, hogy a vasszintjük normális. Így az orvosok akkor is írhatnak fel vaspótlást, ha az illető vasszintje normális tartományban van. A túl sok vas azonban májkárosodáshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet.

Székjóga nem csak időseknek: az ülőmunkát végzők 5 perc után érzik a pozitív hatásokat

A székjóga nem csak időseknek való, az ülőmunkát végzőknek kiváló választás, a kezdő jógapózok, és ki sem kell hozzá mozdulnod, élvezheted az otthoni jóga előnyeit.

Ombrofóbia – Rettegés az esőtől

Az egy dolog, ha nem szívesen sétálunk nyirkos időben, mert esetleg tönkremegy a frizuránk, de képzeljük el, mi van akkor, ha valaki kimondottan viszolyog még az eső gondolatától is.