2024.12.28.
Az orvosok közel 2 évszázada használják a testtömegindexet az egészség egyik mérőfokaként, szakemberek azonban egyre erőteljesebben kritizálják ezt a mérési módszert. Szerintük ugyanis egyáltalán nem reális állapotot mutat meg a BMI, ugyanis az csak a testmagassággal és kilók számával operál, az izomtömeget és a zsír elhelyezkedését nem veszi számításba.
A BMI története 1832-ig nyúlik vissza. Adolphe Quetelet belga statisztikus, matematikus és csillagász a statisztikai elemzés és a harang alakú görbék iránti szenvedélye ihlette a „normális ember” számszerűsíthető jellemzőit, mint például a testmagassághoz passzoló súlyt. Ezt később más tudósok próbálták pontostani, amíg kialakult a BMI azóta is ismert mérési módszere. Az eredmények, amiket a segítségével megkapunk, sokszor falsok, ráadásul feleslegesen stigmatizálják az embereket soványnak vagy éppen kövérnek. A szakértők egy ideje más módszert javasolnak az egészségügyi kockázatok felmérésre. Úgy gondolják, a BMI helyett jobb a BRI, a testkerekségi index, ami a test méreteit és arányait figyeli, és nem a tömegét.
Forrás: Shutterstock
Így csap be a BMI
Egy, a Journal of Obesity című lapban közzétett tanulmányban a kutatók hadat üzentek a nagy múltú testtömegindexnek, vizsgálataik során ugyanis kiderült, hogy az ez alapján túlsúlyosnak ítélt amerikaiak közel fele, vagyis 34,4 millió ember valójában teljesen egészséges, hasonlóan ahhoz a 19,8 millióhoz, akiket egyenesen elhízottnak kellene tartani a BMI index alapján. Ugyanakkor több mint 30 százaléka azoknak, akik a testtömegindexük alapján megnyugodhatnának, mivel a normál tartományba esnek, az egyéb egészségügyi adatokat – vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint – is figyelembe véve egyáltalán nem egészségesek (20,7 millió ember). A BMI index egyébként azoknál sem működik, akinek a nagy súlyuk hátterében nem zsír, hanem izom áll, tehát a sportolók egyből kiesnek. Sokkal fontosabb lenne tehát inkább a derékkörfogatra fókuszálni a figyelmet, egy 650 000 ember bevonásával készült vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy minden 5 cm-es derékkörfogat-növekedés megnövelte a különféle betegségek kialakulásának kockázatát. Akik a legnagyobb derékkörfogattal rendelkeznek, azok átlagosan 3-5 évvel korábban halnak meg, mint azok, akik a legkisebbel.
A testtömegindexet úgy tudjuk kiszámítani, ha a kg-ban mért testsúlyunkat elosztjuk a méterben mért testmagasságunk négyzetével. Ha az így kapott szám 18,5 alá esik, akkor soványnak számítunk, ha 25 fölé, akkor túlsúlyosnak, ha pedig 30 fölé, akkor már elhízottnak. A normál testsúly a 18,5 és 24,9 közötti tartományba esik.
Mi a testkerekségi index és miért relevánsabb?
A kutatók megállapították, hogy a kerekebb testalkatú embereknél akár 163 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakulhat ki egészségi problémák, mint a vékonyabb derékkal rendelkező társaiknál. Szerintük a BMI helyett alkalmazandó BRI pontosabb előrejelzője lehet a szívbetegségeknek és a halálozásnak, mint a testtömegindex. A testkerekségi index (BRI) a testmagasság és a derékkörfogat alapján számolható ki. A középső testrész és a létfontosságú szervek körül csoportosuló zsír, a zsigeri zsír összefüggésbe hozható a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatával. A közvetlenül a bőr alatt, például a lábak és a fenék területén felhalmozódott zsír azonban nincs összefüggésben az egészségügyi kockázatokkal.
