Nem minden ADHD, ami annak látszik – Az internetes öndiagnózis veszélyei

Az olyan idegi eltérések, mint például az ADHD vagy az autizmus sokak életét nehezítik meg, és az utóbbi hónapokban egyre több rövid videónak adnak témát. Ez a trend magában rejti annak veszélyét, hogy az emberek öndiagnózisba kezdenek. Feltárjuk, miért problémás mindez.

Mik azok a neurodivergens állapotok?

A tipikustól eltérő agyi működéssel rendelkező állapotokat szokás neurodivergensnek nevezni, ami leggyakrabban tanulási nehézségekben és viselkedési különbözőségben nyilvánul meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek teljesen természetes, az emberi génállmonyba tartozó neurológiai állapotok, melyek az idegrendszer eltérő fejlődése miatt alakultak ki.

ADHD és autizmus a közösségi médiában

Aki az elmúlt időszakba legalább egyszer végiggörgetett pár rövid videót, szinte biztos, hogy belefutott egy ADHD-ról vagy autizmusról szóló videóba. Ezekben legtöbbször az adott neurodivergens állapot tüneteit, az érintettek tapasztalatait öntik videós formába, de némelyikben szakemberek is megszólalnak, tovább színesítve a felhozatalt.

Ezeket a tartalmakat nézve sokan magukra ismerhetnek, és öndiagnózisba foghatnak, megörülve, hogy végre választ kaptak problémáikra. Szakértők azonban mindenkit óva intenek attól, hogy ezek alapján végezzenek magukon diagnózist.

Tudatosságnövelés és önmegvalósítás – Mi a baj ezzel az online trenddel?

Az ilyen témájú videókkal leggyakrabban az a probléma, hogy általánosítanak, olyan jelenségeket is az autizmus vagy az ADHD tüneteinek tudnak be, amit több minden okozhat. Igen nagy hányaduk egyenesen fals információkat tartalmaz, például nem tesz különbséget a gyerekkori és felnőttkori ADHD tünetei között, vagy felnagyít bizonyos személyiségjegyeket.

Az öndiagnózis általában problémás, de ilyen neurodivergens állapotoknál különösen káros, mivel rontja azok megértését, elveszi a szakszavak élét, valamint roncsolja az orvosszakma hitelét is, mivel az érintettek inkább a videókban látottaknak hisznek. Az ember természeténél fogva hajlamos ragaszkodni rögeszméihez így egy ilyen öndiagnózis hosszú évekre visszavetheti az egyén lelki fejlődését. Azt pedig már nem is kell mondani, hogyha valaki olyan diagnosztizálja magát például autizmussal, akinek nem ez az állapota, az félrekezeléshez vezet.

Ördögtől valók az ADHD-ról, autizmusról szóló videók?

Mindezek ellenére léteznek a trendnek pozitív hozadékai is: az emberek tudnak az ilyen neurológiai állapotokról, így toleránsabbak embertársaikkal, tudatosabbá válnak a témában, önmagukat is jobban megismerhetik. Az érintettek nem érzik magukat egyedül, így esetleges megküzdési stratégiákkal is könnyebben megbirkóznak.