Tejátömlesztés és füstbeöntés: a történelem legvadabb orvosi kezelései

Az orvosi kezelések egyidősek az emberiséggel, hiszen mióta világ a világ, mindig vannak betegségek, amiket gyógyítani kell– nem mindegy azonban, hogy a gyógyítás milyen módon történik.
A 19. század végén úgy gondolták, hogy a tej a vér tökéletes helyettesítője lehet az emberi testben, ami egy idő után fehérvérsejtekké válik. Bár az eljárás néhány esetben meglepő módon sikeres volt, a legtöbb esetben halállal végződött. Az egyik esetben a tej véráramba juttatása olyan szinten lelassította a beteg pulzusát, hogy morfiummal kellett újraéleszteni. A beavatkozás után szerencsétlen páciens csak 10 napot élt.
Azt talán te is tudod, hogy nem is olyan rég még azt gondoltuk, hogy a dohányfüstnek kifejezetten jó hatása van az egészségre és erősíti a tüdőt. Ma már tudjuk, hogy ez hatalmas tévedés, de anno az asztma egyik gyógyszerének gondolták.
Rengeteg mennyiségű cigarettát füstöltettek el a betegekkel, akik az orvosok legnagyobb megdöbbenésére heves szívdobogásról, fulladási rohamokról és szédülésről számoltak be.
A csecsemők régen sem voltak mások, mint napjainkban, azonban a módok, ahogy megnyugtatták a síró babákat, jelentősen megváltoztak.
Az 1840-as években a Mrs. Winslow- féle nyugtatószirup népszerű megoldás volt a fogzáson át a hasmenésig mindenre. A szirup fő összetevője pedig nem más volt, mint a morfium és az alkohol.
Szintén az asztma egyik gyógyszerének hitték a kloroformot, a valóságban azonban inkább halálhoz vezetett a túladagolása, mintsem gyógyuláshoz.
Sokan azt gondolták, hogy a pollen okozta allergiás tüneteket enyhíti a kokain, de ez természetesen egyáltalán nem igaz.
A xenotranszplantáció az az eljárás, amikor eltérő fajok között szervcsere történik.
Xenotranszplantációt először 1915-ben hajtott végre az orosz Sergius Voronoff, aki egy 14 éves szellemi sérült francia fiúba ültette át egy csimpánz pajzsmirigyét, abban a reményben, hogy a fiú visszaszerzi szellemi képességeit.
1899-ben Ausztráliában egy szanatórium igazán különleges szolgáltatást nyújtott a gyógyulni vágyóknak: állították, ha a betegek elpusztult bálnák tetemeiben fekszenek pár órát, elmúlnak a gyulladásos, fájdalmas panaszaik. Hogy hányan vették igénybe ezt a gyógymódot, arról sajnos nincs adat.
A dohányfüstbeöntést a kolera sikeres kezelésének tekintették. A pontos eljárás eltérő volt, néhány esetben egy fél liter forrásban lévő, dohányos vizet juttattak a belekbe. A korabeli beszámolók szerint „életek százait kímélhette meg a dohánybeöntés”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.