A szorongás normális reakció stresszes helyzetekben, de a szorongásos zavar (generalizált szorongás - GAD) tartós, intenzív és a mindennapokat megnehezítő állapot.
A GAD esetében az ember gyakran aggódik a különböző dolgok miatt, és képtelen kontrollálni az érzéseit. A diagnózist akkor állítják fel, ha a tünetek hat hónapnál hosszabb ideje fennállnak. Ha ezeket tapasztalod magadon, kérj segítséget, ugyanis a szorongás magától nem múlik el, sőt, az esetek nagy százalékában rosszabb lesz: akár munkaképtelenséghez vagy különféle addikciókhoz vezet és könnyen ördögi körbe kerülhetsz. A leggyakorobb jelek a következők.
Az egyik leggyakoribb jel, hogy valaki túlzottan aggódik a saját tünetei miatt. Hiába vizsgáltatja ki magát, a panaszok nem enyhülnek, esetleg bizonyos tünetek elmúlnak és újak jelentkeznek. A leggyakoribbak a heves szívdobogásérzés, a légszomj, a szédülés vagy a különféle emésztési panaszok, de a GAD-nak ezeken kívül kismillió megjelenési formája is van.
A GAD-ban szenvedők hajlamosak túlzottan analizálni a gondolataikat és nem tudnak kiszállni a negatív gondolati spirálokból. Többnyire ugyanazokat a ggondolatmeneteket futtatják magukban és a legrosszabb kimenetelre számítanak. Jellemző rájuk, hogy az apróságokat is túl komolyan veszik, ami tovább növeli a szorongást.
A megnyugvás folyamatos keresése szintén a szorongásos rendellenesség jele lehet. Az érintettek gyakran próbálnak visszaigazolást kérni másoktól vagy saját maguktól, hogy csökkentsék az aggodalmaikat. Ez a viselkedés azonban gyakran csak ideiglenesen enyhíti a szorongást, hosszú távon pedig fenntartja azt, ugyanis rontja az önmegnyugtatás képességét.
A szorongásos zavar gyakori jellemzője az állandó meggyőződés, hogy valami nincs rendben. Sokan úgy érzik, hogy valami nem működik vagy elromlott bennük, ami tovább mélyíti a szorongás körforgását. Bár a szorongás önmagában is kellemetlen, a probléma az állandó félelemmel és önmarcangolással társul.
A tolakodó gondolatok – gyakran értelmetlenek vagy nemkívánatosak – súlyosabbnak tűnhetnek, mint valóban, mert a test fenyegetésként kezeli őket.
Ha úgy érzed, hogy a fentiek igazak rád, fontos, hogy ne hagyd figyelmen kívül a problémát. Keresd fel a háziorvosodat, aki a megfelelő szakemberhez irányíthat. Jelentkezz be pszichoterápiára vagy tanácsadásra: egy terapeutával való együttműködés megoldás lehet az érzéseid megértésében és kezelésében. Az enyhébb esetekben az önsegítő technikák is beválhatnak, az olyan módszerek, mint a mindfulness, a rendszeres testmozgás, vagy a légzőgyakorlatok szintén hasznosak lehetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.