Agykutatás Hete: Hogyan segíti az agyi frissesség megőrzését a kreatív tevékenység?

A Brain Awareness Week az agykutatás ünnepe Európa-szerte, célja, hogy megismertesse az emberekkel az agykutatás jelenlegi helyzetét, az agyi rendellenességek, például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a stroke, a skizofrénia és a depresszió diagnosztizálásában, kezelésében és megelőzésében elért eredményeket. Az idén március 10 és 16-a között kerül sor a programokra Magyarországon is.

Agykutatás hete: a művészet boldogabbá tesz

Az emberi agy körülbelül 86 milliárd neuront tartalmaz, amelyek folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, és új szinaptikus hálózatokat építenek ki a megélt tapasztalatok hatására. Az idegtudomány legfrissebb kutatásai szerint a művészet serkenti az új idegpályák kialakítását, ez a változásra való képesség pedig lehetővé teszi a tanulást, az alkalmazkodást, kreatívabb gondolkodást eredményez, lassítja a hanyatlást és még a szerotoninszintet is emelheti.

„A közelmúltban az Egyesült Királyság különböző múzeumaiban agykutatók egy kísérlettel arra kerestek bizonyítékot, hogy mennyire jó hatással van a művészet az emberi agyra” – számolt be róla Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője. 

 – magyarázta a szakértő.

Use it, or lose it! - Ha nem használod az agyad, elveszíted

Több kutatás is alátámasztja, hogy az akár csak hobbi szinten művészi tevékenységet végző emberek kevésbé hajlamosak a kognitív zavarokra, mint azok, akik nem festenek, írnak vagy táncolnak.

„Egyértelműen bizonyított, hogy már 45 perc alkotás után drámaian csökken az emberek kortizolszintje vagyis a felhalmozódott stresszhormon” – hangsúlyozta Dr. Bohács Krisztina. „A kézműveskedés, de akár a zenehallgatás, az éneklés is csökkentik a stresszt, a szorongást és a depressziót” – tette hozzá.

„Az úgynevezett „superagers’ csoport tagjai, vagyis a magas kort megélők, szinte kivétel nélkül rendszeresen olvasnak és alacsony a kortizol szintjük, így szabadon termelődik bennük a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű fehérje, amely egyszerre gátolja a meglévő agysejtek pusztulását és segíti az újak születését, a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását” – hívta fel a figyelmet az intelligenciakutató.

A GEM Tanulási Központ szakmai vezetője szerint, ha a lehető legegészségesebbek akarunk maradni, akkor az elménk edzését legalább annyira előtérbe kell helyeznünk, mint amennyire a testünk állapotára koncentrálunk. Ahhoz, hogy a hosszú életkort jól éljük meg, hosszabban meg kell őriznünk az agyunk fittségét. A kognitív aktivitás fenntartása hozzájárulhat az időskori életminőség javításához.

„Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának folyamata egyelőre csak lassítható, a teljes gyógymód továbbra is várat magára, de a memóriakészségek csiszolásával és fenntartásával, kreatív tevékenységekkel, egészséges életmóddal, mozgással – a lehetőségekhez képest – megvédhetjük magunkat a degeneratív betegségek pusztításaitól.” – véli Dr. Bohács Krisztina.