Természetesen Ciprus is tartogat új meglepetéseket, hiába jártam már itt többször is. Larnacából egyenesen Paphos városába érkeztem meg, ami Ciprus dél-nyugati részén található. Itt volt a szállásom, és utazásom további úti céljait is innen közelítettem meg, úgy mint Polis-t is, ahol betértem egy nagyon aranyos kis tavernába. Az élőzenének és a tipikus kék-fehér színű házacskáknak köszönhetően teljesen átszellemültem a repülőút után.
Juh és kecsketejből készült halloumi sajtot kóstoltam, óriási szemű olívabogyókkal, egy pohár bor társaságában. (Bár nem hallani túl jókat a ciprusi borokról, én szerencsére egy jobb féléből kaptam..)
Minden reggelt futással indítottam, és gyönyörködtem a szigetvilág jellegzetes növényeiben, úgy mint a citromfákban, banánültetvényekben, pálmafákban. A tengerparton akarva-akaratlanul folyton gyümölcsárusokba botlottam. Aki ismer az tudja, hogy nem igazán tudtam ellenállni az itt kapható finomságoknak. Ha már adott volt a lehetőség, frissen készített juice-okkal indítottam a napot. Természetesen nem csak sajton és gyümölcsökön éltem, bár be kell, hogy valljam, Ciprus hemzseg a különlegesebbnél különlegesebb gasztronómiai ínyencségektől, legyünk akár egy piacon vagy egy szupermarketben.
Ayia Napa-án most jártam először, és leginkább egy mexikói kis öbölhöz tudnám hasonlítani, a maga kristálytiszta azúrkék vizével és fehér homokos partjával.
Itt úgy éreztem, mintha varázslat lenne a levegőben. A hely teljesen magával ragadott. Itt rengeteg friss tengeri halat árulnak, amiből természetesen megkóstoltam valamennyit, de a kedvencem az az isteni tonhalsteak volt, amit fokhagymás olívaolajjal és friss petrezselyemmel készítettek vegyessaláta-ágyon. Egyébként a ciprusi ételek mediterrán jellegűek, amiknek fűszerezését a közel-kelet ihlette. Aki ide látogat mindenképp próbálja ki a hús vagy hal meze (több, kis adag ételből álló tál) névre hallgató ételösszeállítást, ami jellegzetes fogása a ciprusi konyhának. Tartalmaz húsokat, szószokat, különféle salátákat, tehát ha átfogó képet szeretnénk kapni az itteni ételekről, mindenképp rendeljünk egyet.
Limassolban jártam, amikor eszembe jutott, hogy helyi desszertet még nem is kóstoltam. Sokat hallottam már a karidakiról, ami igazából egy fahéjas szegfűszeges szirupban áztatott zöld dió. Bevallom számomra nagyon tömény volt, bár ettől függetlenül ajánlom a kipróbálását, mert egészen érdekes ízvilággal rendelkezik. A ciprusiak amúgy annyira szeretik a fahéjat, hogy legyen szó húsokról vagy rakott padlizsánról, desszertről, bourekia-ról (ricottával töltött derelye), ez az afrodiziákum mindenhol ott van.
Akitől nem áll távol a török-görög konyha, és szereti a fahéjat minden mennyiségben, annak nagyon fog tetszeni a ciprusi konyha. Nekem nagyon szerethető fahéjjal vagy anélkül is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.