Technikailag nem esszük meg a rágót, de sokáig tartjuk a szánkban, így ennek az élvezeti terméknek az esetében sem tekinthetünk el attól, hogy milyen anyagokból készítik.
Régen a rágót természetes anyagból, a Sapodilla fa rágós nedvéből készítették. Már azonban ez megváltozott. A BBC Science szerint a legtöbb vállalat ma már a poliizobutilén nevű anyagot használja a rágógumi előállításához. Ez a butilgumi összetevője, amit gyakran használnak csövek, ragasztószalagok és tömítések gyártáshoz.
„A poliizobutilént lágyítószerekkel és egyéb anyagokkal keverik - mind élelmiszeripari minőségű -, hogy a rágógumikeveréket rághatóvá tegyék” - írja a lap. „A chicle (a rágó természetes összetevője, a Sapodilla fa nedve) és a poliizobutilén titka abban rejlik, hogy egy bizonyos hőmérsékleti tartományban, mint a száj melege, meglágyulnak és hajlékonnyá válnak.”
Ha inkább a természetes életmód híve vagy, akkor érdemes elolvasni a rágók összetevőit, nem mindegyik készül ugyanis mesterséges anyagokkal, találni még olyat, amiben chicle van. Aggodalomra azonban semmi ok, a rágózás továbbra is biztonságos, a gyártóknak nagyon szigorú biztonsági- és élelmiszeripari előírásoknak kell megfelelni. Kutatásoknak hála az is kiderült, hogy akkor sem lesz bajunk, ha a rágógumit lenyeljük, ugyanis nem halmozódik fel a gyomorban, a gyomorsav mindent lebont.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.