Akik példaképek lehetnek - A 20. század legbefolyásosabb asszonyai

1. A nemzet lánya - Indira Gandhi (1917-1984)

India első női miniszterelnöke volt az erős akaratú, független és magabiztos Indira Gandhi, aki a későbbiekben világszerte a demokratikus nőmozgalmak szimbólumává vált. Rendkívül képzett volt a politikában, ami korántsem meglepő, hisz édesapja az ország első miniszterelnöke, nagyapja pedig híres nacionalista vezető volt. Indira Gandhi 18 éven át tartó kormányzása alatt nagymértékben javult az ország politikai-gazdasági helyzete. Komoly erőfeszítéseket tett a túlnépesedés megfékezésére, ádáz küzdelmet vívott a nemzet felemelkedéséért, és támogatta a mezőgazdasági fejlesztéseket, melynek révén jelentősen enyhültek India élelmiszerhiány-problémái. Népe nagyon szerette, ám karizmatikus személyisége miatt rengeteg politikai ellenlábasa volt. Végül 1984. október 31-én két szikh testőre gyilkolta meg.

2. Angyal volt a csatatéren is - Clara Barton (1821-1912)

Az amerikai történelem egyik leginkább tisztelt nője Clara Barton, aki hosszú pályafutása során tanárként, elkötelezett harctéri ápolóként, nagylelkű humanitáriusként, az Amerikai Vöröskereszt alapítójaként és első elnökeként egyaránt emberfeletti teljesítményt nyújtott. Amikor 1865-ben véget ért az amerikai polgárháború, Barton létrehozott egy információs központot, mely arra szolgált, hogy a katonák családtagjai felkutathassák eltűnt hozzátartozóikat. 1870-ben önként jelentkezett a Nemzetközi Vöröskeresztbe, és Párizsban, illetve más városokban ápolta a porosz-francia háború sérültjeit. Európában szerzett tapasztalatai nyomán 1881-ben életre hívta az Amerikai Vöröskeresztet, mely nem csupán háborúkban, hanem természeti katasztrófák esetén a segélyezés mellett a mentési munkálatokban is segítséget nyújt.

3. A polgárjogi harcos - Rosa Parks (1913-2005)

Számos történész szerint a modern polgárjogi mozgalmak kezdete 1955. december 1-je. Ekkor történt, hogy az alabamai Montgomery-ben egy afroamerikai varrónő a buszon nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér embernek. Rosa Parksot a faji szegregációs törvény megsértése miatt letartóztatták, majd a vele szimpatizáló fekete polgárjogi aktivisták offenzívát indítottak a Jim Crow-törvények ellen. A 382 napos Montgomery buszbojkott - Martin Luther King Jr. vezetésével - mérföldkövet jelentett a polgárjogi mozgalmakban, és a városnak nem volt más választása, mint megszüntetni a diszkriminatív törvényeket. Rosa Parks élete példázza a bátorságot, az igazság iránti elkötelezettséget, és máig ő az egyetlen afroamerikai nő, akit a Capitoliumban ravataloztak fel.

4. A nő, aki megváltoztatta a világot - Gabrielle "Coco" Chanel (1883-1971)

Rengeteg tehetséges divattervezőt ismerünk, ám a zseniális Coco Chanel volt az első, aki felrúgva a szabályokat egy forradalmian új stílust teremtett. Életfilozófiájával, szenvedéllyel végzett munkájával és merész újításaival halhatatlan hírnevet szerzett, munkássága ma már egyet jelent a finom eleganciával és a modern, független nővel. A 20. század egyik legkiemelkedőbb személyisége maga volt az elszántság, a bátorság és a tehetség, aki képes volt átformálni a férfiruházatot elegáns, kényelmes és nőies sziluettre. Az ő nevéhez fűződik a tweedkosztüm, a válltáska, a csillogó kosztümékszer, valamint a "kis fekete ruha ", mely évtizedek óta a nők ruhatárának nélkülözhetetlen alapdarabja. Az haute couture legendás királynője 1921-ben mutatta be Chanel N°5 elnevezésű parfümjét, ami máig a legkelendőbb illat világszerte. Coco Chanel számos szállóigévé vált mottója közül az egyik leghelytállóbb: "A luxusnak kényelmesnek kell lennie, különben nem luxus."

5. A társadalmi reformer - Jane Addams (1860-1935)

Jane Addams chicagói otthona az 1890-es években egy olasz, ír, német, görög, cseh és lengyel bevándorlókkal sűrűn lakott szegénynegyedben állt. Szépen berendezett házát elsőként ajánlotta fel a környék hátrányos helyzetű lakóinak, ahol társaival együtt óvodát, napközit, állampolgársági osztályokat, női klubokat, galériát és művészeti foglalkozásokat vezetett. A későbbiek során újabb épületek megnyitásával folytatták a szociális munkát, így Addams és támogatói erőteljes reformmozgalmat indítottak el. A 20. század elején a Hull-House tagjai elszántan harcoltak a társadalmi integrációért és a női egyenjogúságért. Addams elkötelezett pacifistaként kapcsolódott be a békemozgalmakba, ő lett az elnöke a WILPF-nek (A Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért), mely eredményeként első amerikai nőként 1931-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.

6. Aki megkondította az ökológiai vészharangot - Rachel Carson (1907-1964)

A zseniális tengerbiológus, ökológus és kiváló író 1962-ben jelentette meg Néma tavasz című könyvét, melyet sokan a környezetvédelem legfontosabb mérföldkövének tekintenek. A tudósnő természet iránti tiszteletének és felelősségvállalásának nem csupán szociális, ám lelki okai is voltak: amikor iskolás volt, a család a nagy gazdasági válság terheit nyögte, és elveszítette értékes földjeit, ezért kénytelen volt spártai körülmények között élni egy korszerűtlen tanyán. Középiskolás éveiben Carson rádöbbent arra, hogy az értelem és az önértékelés jóval fontosabb, mint az anyagi javak, ennek kapcsán egész életet a környezetvédelemnek szentelte. Legismertebb könyvében könyörtelen megközelítéssel hívta fel a világ figyelmét a növényvédő szerek veszélyeire, sürgette a tudomány és a természet együttműködését, és eredményei nagymértékben hozzájárultak az alulról szerveződő zöld mozgalmak felélénküléséhez.

7. A világ first ladyje - Eleanor Roosevelt (1884-1962)

A nagyfokú szociális érzékenységgel és kiemelkedő retorikai képességekkel rendelkező Eleanor Roosevelt elődjeihez képest egy teljesen újszerű elnökfeleség-modellt testesített meg. Egész pályafutása során harcolt a nők és a kisebbségek egyenjogúságáért, szorgalmazta a szociális-jóléti programok megvalósítását, de fontos szerepet vállalt férje kampányaiban is. Egyes források szerint az 1930-as években naponta több százezer segítségkérő levelet kapott, és amellett, hogy igyekezett ezekre személyesen válaszolni, a megfelelő kormányzati szervek cselekvését is sürgette. Férje halála után folytatta addigi tevékenységét, és Truman elnöksége idején az ENSZ amerikai nagykövete lett. Eleanor Roosevelt jelentő szerepet vállalt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának létrejöttében, majd 68 éves korában lemondott ENSZ-posztjáról, és legtöbb idejét az utazásoknak szentelte, ahol előadásokat tartott.

8. Főzni csak élvezettel lehet - Julia Child (1912-2004)

Az amerikai séf, író és a főzős tévéműsorok emblematikus alakja örökre megváltoztatta az amerikaiak gondolkodását a konyháról és az étkezésről. A háború után Julia diplomata férjével Párizsba költözött, ahol nagy lelkesedéssel tanulmányozta a francia gasztronómiát. Az alapokat a Le Cordon Bleu szakácsiskolában sajátította el, majd két barátnőjével főzőiskolát nyitott az amerikai nőknek. Kilenc évig dolgozott kétkötetes szakácskönyvén, melyet a '60-as években a televízióban is népszerűsített, és nem az alapoktól kezdte, hanem rögtön a francia konyha remekműveivel indított. Mindezt hitelesen, sajátos stílusban adta elő, és arra ösztönözte a nézőket, hogy főzés közben mindig hagyatkozzanak az ösztöneikre. 1963-ban debütált elsöprő sikerű The French Chef című tévésorozata, melyért Emmy-díjjal jutalmazták. 2000-ben elnyerte a francia Becsületrendet, és 2 évre rá az Amerikai Történeti Múzeumban kiállították a főzőműsorban látható konyháját.