"Alig négyéves lehettem, amikor édesanyám azt hitte, végre újra megtalálta a boldogságot egy férfi mellett. Ám a házasság hamarosan pokollá lett, nemcsak az ő, de az én számomra is. A nevelőapám valamiért szinte gyűlölt engem, állandóak voltak a verések. Volt, hogy elcsalt a játszótér melletti kis mellékutcába, és úgy megvert, hogy bepisiltem, csak azért, mert gúnyversikéket énekeltem a többi gyerekkel. Az ütés sem volt elég, megfenyegetett, hogy ha el merem mondani anyámnak, akkor megöli őt is és engem is" - mesélte a mindig mosolygós Fatima a Blikknek, ahogy sorra felidézte élete legsötétebb időszakát. Fatima törékeny gyerekként nem tudta, mit tegyen, minden fenyegető szót elhitt, így hosszú éveken át hallgatott és tűrt, amellett, hogy azt is végig kellett néznie, a férfi az édesanyját is bántja.
"Nem engedte, hogy anyám puszit adjon nekem vagy átöleljen a jelenlétében, a bátyámat pedig, aki anyu első házasságából született, egyszerűen kitiltotta a lakásból. Ő az unokatestvéremékhez menekült, de néha mi csempésztünk neki ki ételt, mert máshogy nem evett volna. Én pedig rettegtem, szó szerint attól féltem, hogy a nevelőapám egyszer megöl. Úgy 12 éves lehetettem, amikor édesanyám számára is kiderült, nemcsak ő, én is áldozat vagyok, de addigra már annyira nem volt ereje, hogy hosszú évekig tartott, mire sikerült megszabadulnia tőle. Akkor is csak úgy, hogy beutaltatta magát a zárt osztályra, mert oda nem tudott utánamenni."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.