Gondoltad volna, hogy az együttesnek eleinte különböző nevei voltak? Mint például a Cry Baby? A Quimby nevet aztán először a Tilos az Á-ban használták, és ez végül rajtuk is ragadt. (A Tilos az Á a rendszerváltás időszakának liberális szellemiségű underground szórakozóhelye volt 1990 és 1995 között Budapesten a Mikszáth Kálmán téren.) Kiss Tibi 2007-ben így nyilatkozott a névválasztásról:
Egyik ismerősünk rendszeresen küldözgetett haza nekünk egy Quimby Comics nevű bostoni szubkulturális újságot. Annak a főszerkesztője volt Birth Quimby. Miért ne legyünk akkor Quimby? Jól hangzott és nem jelentett semmit. Végül e név rajtunk maradt.
II. Sikert sikerre 1998 óta
Sokan nem is sejtik, hogy a világhírnevet a Quimby számára a Diligramm című lemezük hozta meg, amely 1998 tavaszán az év albuma is lett. Ezen található meg például a Hol volt, hol nem volt című szám, valamint a Parafenomén is, amik máig hatalmas kedvenceink.
A Wikipedia az eddigi legnagyobb közönségsikerükként egyébként az 1999 novemberében megjelent Ékszerelmére című korongot említi, és az igazat megvallva erről tényleg több szám cseng már ismerősen. Például az Androidő, a Halleluja, a Libidó, a Hintalógalopp, vagy éppen Az otthontalanság otthona. És persze az elmaradhatatlan Unom, ami egyszerre rövid, tömör, egyszerű és tökéletesen találó.
Unom a nőt, aki nem harap, csak karmol,
Lehet rossz idő ellenére jó a buli. Ezzel a címmel jelent meg a Life.hu augusztusi interjúja Kiss Tibivel, melyben a zenész megosztotta az olvasókkal, milyen is a hangulat két fellépés között a turnébuszban. Így most egy pillantra te is beülhetsz a srácokhoz.
"Livius elöl ül a sofőr mellett és épp a műszerfal fölött a szélvédőn lengedező Elvis mellé helyezte zoknis patáit. A menedzserünk rendkívül hangosan hangszeralkatrészeket rendel telefonon, én veled beszélgetek, Szilárd egy magazint lapozgat, Fefe egy műanyag palackot ütögetve új groove-okkal kísérletezik, a dobosunk, Gerdesits Faszi a barátnőjével beszélget, mert most ő is velünk utazik. Ezért viszonylag konszolidáltak vagyunk, és kicsit visszafogjuk a férfias poénokat, a csúnya beszédet és a böfögést is" - írta le korábban a pillanatképet Tibi.
2013 márciusában járta be az internetet egy videó, melyen egy Magyarországon élő indonéz lány nehéz és igazán különleges feladatra vállalkozott azzal, hogy elénekelte a Quimby Most múlik pontosan című slágerét. Az ő neve egyébként Alice, és tényleg nagyon megható, ahogy dalban birkózik meg nyelvünk nehézségeivel. Úgy tudjuk, a lány mindössze két éve él hazánkban, ehhez képest pedig nagyon szépen ejti ki a szavakat. Ha még nem hallottad, mindenképpen szánj rá időt!
Miután már Tibi és Varga Livius is boldog édesapák, családos fejjel nehezen beszélnek már a csajozásról. Egy korábbi interjúban Tibi úgy fogalmazott, ebben a témában szó szerint beragadnak a szavak. Pár apró titkot azonban mégis csak az orrunkra kötöttek arról, hogyan hajtották anno a lányokat a koncertek után:
Livius:
Fiatal bakkecske koromban irgalmatlanul féltékeny voltam Tibire. Lecsukja a gitártokot, biztonságba helyezi, és már ott van a pultnál, beáll a fénybe. Mire én szétcsavarozom az összes csetreszemet, addigra hiába állok be a fénybe. Marad az árnyék, amire lehet ugrálni.Kiss Tibi:
Én sohasem úgy képzeltem, meg szerintem a zenekar sem, hogy most akkor menjünk csajozni - ezek számunkra a varázslat és szerelem kategóriába tartoztak. Nem kell nagyon pajzán vagy perverz dolgokra gondolni. A csajozós történeteknek van egy furcsa absztrakt költőisége. Úgy simulnak bele a koncertkörnyezet hevébe, mint langyos nyári szél a júliusi éjszakába.Sokan bármit megtennének azért, hogy a Quimby zenekar fotósai lehessenek. Kriszta, a Life.hu fotórovat-vezetője éppen ebben a szerencsés helyzetben találta magát 15 évvel ezelőtt.
"Egy véletlennek köszönhetem, hogy így alakult. Akkoriban egy fotólaborban dolgoztam, amikor egy ismerősöm felhívott, nem vállalnám-e a Quimby zenekar fotózását. Új albumukhoz és promócióhoz szerettek volna fényképeket. Szó szerint átpasszolták nekem őket! :-) Fiatal, kezdő fotósként izgatottan vártam a közös munkát. Először egy koncertre, ha jól emlékszem az Orczy-kertbe kellett mennem. Bemutatkoztunk, és ahogy most is, lazák voltak és jófejek. A koncerten készült képeket együtt néztük meg a csapattal, és nagyon tetszett nekik, amit csináltam. Akkoriban a digitális masinák sehol sem voltak még. Mindent negatívra fotóztunk. Sikerült egy olyan egyedi technikát kikísérleteznem, aminek segítségével a hagyományos koncertfotókat sikerült megbolondítanom annyira, hogy később mindenki azt hitte, digitálisan nyúltam a képekbe. Készültek csapatfotók, minden koncertjükön ott voltam, fesztiválról fesztiválra jártam velük, így évekig követhettem a Quimby pályafutását. És közben persze az akkori magyar mainstream és alternatív zenekarok jó részét volt szerencsém lencsevégre kapni. A koncertfotózás lett az akkori szerelmem, meg persze a Quimby! :-) Az Ékszerelmére albumba pedig ezek a képek kerültek:"
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.