Steve Carrellt (A hivatal, 40 éves szűz, Evan, a minden6ó) eddig elsősorban komikusként ismertük és szerethettük meg, noha a vígjátéki szerepei mellett azért már eddig is megmutatta egy-két filmben (A család kicsi kincse, Dan és a szerelem), hogy komolyabb alakításoktól sem riad vissza, és képes kiemelkedőt nyújtani az ilyen típusú filmekben is.
A Foxcatcherben ezt odáig viszi, hogy már rá sem lehet ismerni - és ez nemcsak az általa játszott figura személyisége miatt van így, de a külsejét is durván megváltoztatták a sminkesek-maszkosok a szerep kedvéért. Ez persze önmagában kevés lenne egy nagy alakításhoz, de Carrell nemcsak teljesen máshogy néz ki, mint a többi filmjében, de teljesen más gesztusokkal, arckifejezésekkel, hanggal dolgozik, tényleg felismerhetetlenül - és ami a legfontosabb: mindezzel tökéletesen szolgálja a film céljait és teremt meg egy különös figurát.
Ez a figura pedig a valóságban is létezett: Jon du Pont milliárdos az egyik legrégebbi és legnevezetesebb amerikai dinasztia leszármazottja volt, aki a nyolcvanas években elhatározta, hogy felkarolja az amerikai birkózósportot. A magánbirtokán edzőközpontot építtetett ki, és lényegében személyes vállalkozásként üzemeltette az amerikai nemzeti válogatottat. Ennek keretében szerződtette a korszak két legjobb birkózóját, a Mark Schultz és David Schultz alkotta testvérpárt, akikkel az évek során ellentmondásos személyes kapcsolata alakult ki, a végén nagyon sötét eseményekkel.
Ebből a megtörtént esetből forgatott filmet a csendes, életszagú és karakterközpontú drámák mestere, Bennett Miller (Capote, A pénzcsináló). Ezúttal sem cáfolja meg magát: a filmjében lassan, apránként bomlik ki a történet, a személyes viszonyok alakulása és eldurvulása, az a folyamat, ahogyan du Pont tevékenyéségről kiderül, hogy igazából egy frusztrált és istenkomplexusos ember játéka az egész. Szinte alig vannak nyílt konfliktusok, minden a felszín alatt zajlik, apró jelekből olvashatjuk ki a változásokat. Már csak azért is, mert három olyan figuráról van szó, akik egyaránt elfojtások között él: a két birkózó olyan típus, aki családi okokból nem igazán éli meg az érzelmeit (főleg a kissé gyereklelkű fiatalabbik), a milliárdos pedig folyamatosan szerepet játszik a világ és önmaga előtt is. A sok elfojtott feszültség pedig csak úgy tud felszínre kerülni, ha robban...
A Foxcatcher közben súlyos mese a sikeresség és az álmok (főleg az amerikai álom) mibenlétéről is. És nem csak Carrell alakít nagyot benne: Channing Tatum és Mark Ruffalo "testvérpárosa" sem kevésbé emlékezetes, nem mellesleg szintén durva átváltozást és fizikai teljesítményt nyújtva. Az Oscar-gálán (vélhetően) mindannyian ott lesznek: a Foxcatchert öt kategóriában is jelölték, így az egyik főszereplője lesz az estének. De ha nem is győz esetleg egyik esetben sem, az év legdurvább színész átalakulása különdíját mi már most megelőlegezzük neki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.