A Neptunusz harmadik holdját 1949-ben fedezték fel, de a mai napig sok titkot rejt. Az égitestnek van egy pár szokatlan tulajdonsága például, hogy
nagyon elnyúlt és ferde pályán kering a bolygója körül.
Ez lehet azért is, mert a Kuiper nevezetű külső kisbolygóövből állt be a Neptunusz köré, de olyan magyarázat is van, hogy
már a bolygóval együtt született, csak egy másik hold, a Triton lökde odébb.
De a Nereidaa forgásáról is ellentmondó megfigyelések születtek: Egyesek szerint alig változik a fényessége, ahogy a tengelye körül forog, mások szerint viszont kifényesedett.
Kutatóink 67 napon át végeztek fényességméréseket a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével. Megállapították, a hold pontos forgási periódusát, ami 11,6 óra, valamint arra is rájöttek, hogy a fényessége csak kis mértékben változott, és
köze sem volt a kifényesedéshez.
A modellezés eredményei alapján a Neredia egy nem túl elnyúlt, de még nem is teljesen gömbszerű égitest, és valószínűleg nem egyetlen nagy jég és kőtömb, hanem sok üreget és törmeléket tartalmaz.
A magyar kutatócsoport az eredményeken felbuzdulva további kis égitestek és holdak megfigyelését is megpályázta a Kepler-űrtávcsővel - tette hozzá az MTA.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.