Stohl Luca: "Nem gondoltam, hogy sikerrel járhatok"

Domszky László

2016.11.11.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A TV2 csoport meghívására Stohl Buci lánya, az amúgy táncművész és az 50 tehetséges magyar közé is beválasztott Luca idén ősztől műsorvezetőként debütál. A 24 éves lány meghívásos casting után kapta meg ezt a lehetőséget. A Life.hu-nak elárulta, milyen volt felnőni egy országosan ismert színész lányaként, de azt is megtudhattuk tőle, mi a véleménye a bulvársajtóról.

Táncművészi sikereidet az 50 tehetséges fiatal közé jutás mellett megannyi szereped is bizonyította. Hogyan jött az ötlet, hogy mégis műsorvezetésre add a fejed? Apukád volt a minta?

Gyermekként érdekelt a műsorvezetés, szinte minden Szombat esti láz felvételén ott voltam, lenyűgözött a kulisszák mögötti világ, az óriási show. Akkoriban reméltem, hogy egyszer majd én is részese lehetek egy ilyen nagyszabású műsornak. Aztán elkezdtem a Táncművészeti Főiskolát, és inkább a színház felé fordult az érdeklődésem. Minden szabadidőmet a színházban töltöttem, rengeteg előadást néztem meg. A főiskola után hirtelen annyi munkám lett, hogy szinte semmi másra nem maradt időm. Aztán kaptam egy telefonhívást a TV2-csoporttól, hogy ha van kedvem, menjek el egy műsorvezetői castingra.

Örültem a megkeresésnek, de nem gondoltam, hogy sikerrel járhatok,

mégis úgy voltam vele, hogy egy ekkora lehetőséget kár lenne kihagyni. Amikor kiderült, hogy engem választottak, kicsit megilletődtem, mert nem számítottam rá, de nagyon örülök, hogy így alakult.

Vissza tudsz emlékezni arra, mikor tudatosult benned, hogy apukádat mindenhol megismerik? Ezt kisgyermekként hogyan viselted?

Volt időszak, amikor még nem értettem, miért állunk meg lépten-nyomon a plázában, aztán kisiskolás koromban már nagyon menőnek tartottam az egészet, de persze voltak olyan helyzetek is, amikor utáltam. 14-15 éves koromban volt összesen fél óránk egy héten, és annak a fele is azzal telt, hogy megállították az utcán. Ezeket akkoriban nehezen viseltem, de komoly traumát azért nem okozott.

Édesapád azt mondta, hogy nem műsorvezető vagy, hanem műsort vezetsz. Hogy érzed, ebben látod most a jövőd?

Örülök, hogy van a tévé, de én sem tartom magam műsorvezetőnek. Táncművész vagyok, olyan szerencsés helyzetben, hogy kipróbálhatom és fejleszthetem magam más, eddig ismeretlen területen. Rengeteget kell tanulnom, de ezt szívesen teszem. Szerencsére a két dolog megfér egymás mellett. Amíg lehet, mindkét helyen szeretnék dolgozni, szeretném a táncot és a műsorvezetést is a legjobban elsajátítani.

Átok vagy előny egy sztárszínész lányának lenni a művészeti pályán? Gyakran hallod, hogy „Na persze, mert a Stohl Buci lánya...”?

Mondják, főleg azok, akik nem ismernek engem. Ez a legnehezebb az egészben. Persze az csodálatos, hogy én gyerekként rengeteget voltam színházban, ahol megismertem apu kollégáit, de így, hogy tudom, kiskorom óta ismernek, magammal szemben is nagyobb az elvárás.

Ők már láttak keményen dolgozó Stohlt, tudják, hogyan dolgozik, és számomra fontos, hogy meg tudjam ütni ezt a mércét.

De ezeket a görcsöket nekem kell feloldanom magamban. Szerencsére szakmán belül egyre többen ismernek a saját munkáim által, és úgy látom, hogy elégedettek velem.

Éreztél kivételezést vagy ellenszenvet például az iskolában?

Nem! Nem is engedtem volna. Normális osztálytársaim és tanáraim voltak.

Több gyerekszínész mondta már nekem, akiknek a szülei is színészek, hogy elzárkóznak a szülői segítség elől. Te hogy állsz ehhez?

Ezt már akkor megbeszéltük, amikor felvételiztem a táncművészetire. Én is nagyon kellemetlenül érezném magam, és apa is, ha be kéne nyomnia bármilyen produkcióba. Intézze mindenki magának a saját munkáit.

Apukád hullámvölgyét iskolásként hogyan élted meg?

Akkor nem volt jó, de már túlvagyunk rajta.

Befolyással bír a közszereplésedre, a sajtóval való kapcsolatodra az, hogy láthattad, milyen a bulvársajtó hozzáállása, ha megbotlik egy sztár?

Igyekszem – amennyire kereskedelmi csatorna műsorvezetőjeként lehet – kerülni a felhajtást. Láttam, milyen simán állítanak teljes valótlanságot. Volt, hogy anyukámat úgy hívták fel az egyik hetilaptól, hogy a héten megjelenik egy kétoldalas címlapsztori, ha szeretne nyilatkozni akkor válaszoljon, ha nem akkor is megjelenik, már megírták... Ezeket nem értem. Néha, amikor a buszon vagy a metrón látom az embereket, hogy falják ezeket a lapokat, a legszívesebben odamennék, és megmondanám, hogy fenntartásokkal olvassák őket. Persze tudom, hogy a netes újságoknál is a kattintásszám a fontos, de valahogy biztos lehetne ezt az egészet elegánsabban is csinálni.

Stohl Buci is elmondta a véleményét lánya új munkájáról

„Azért az túlzás, hogy műsorvezető lett, műsort vezet jelen pillanatban egy csatornán. Nagyon örülök neki, hogy ebben is kipróbálja magát. Azt mondta, hogy figyelj, apa, ez kisebb nézettségű csatorna, kisebb nézettségű műsor, kipróbálhatom magam, gyakorlatilag igazából nagy teher nélkül. Ha működik, akkor lehet esetleg továbblépni, ha pedig nem, akkor abba fogom hagyni.”
Buci hozzátette, nem félti gyermekét a médiától, hiszen talpraesett lányról van szó, aki tudja, mi a dolga. A bulvársajtótól természetesen egy kicsit félti őt: „Megpróbáltam felkészíteni, hiszem látta az életünket, az az ő élete is volt. Szerintem azt is tudja, hogy mire kell figyelnie, nem véletlenül nem akarja bemutatni a magánéletét.”