Ki mással kezdhetnénk, mint azzal a filmes karakterrel, akinek a neve szabályosan összefonódott a bunkósággal? Bugsyról amúgy nem sokat tudunk: egy gengszterfőnök gorillájaként dolgozik, szeret butaságokat kérdezni és mondani, kissé ügyefogyott - és bunkó. De ezt legalább ő is belátja végül.
Már az előtt utálja és lenézi az embereket, és a nagyképű, faragatlan médiamunkás minden rossz tulajdonságát bemutatja, hogy belekerülne abba a bizonyos időhurokba, aminek révén mindig ugyanazt a napot éli újra egy számára pokoli kisvárosban. A rossz modorát ez persze csak fokozza, egészen a látványos kiborulásokig - hogy aztán valami megváltozzon, és megtanulja a leckét.
Az angol kocsmai suttyó mintapéldánya a bajszos-bunyós Begbie, aki Rentonék társaságából egyedül nem drogozik - pedig lehet, hogy esetében még azzal is jobban járna a világ. Érdekesség, hogy a regényt író Irvine Welsh elárulta: ő látens melegként képzelte el a figurát, aki a frusztrációit ellensúlyozza az agresszivitásával. Kíváncsiak leszünk, a hamarosan érkező folytatásban milyen történetet kap ehhez képest Begbie.
Akinek nemcsak kilóg a kapa a szájából, de ő maga az. Akinek a káromkodásait egy fél (egész?) ország imádja: Mucsi Zoltán szabályos popkulturális figura és mém lett az évek során - de a mindenkit leoltó-leüvöltő, a magyar nyelv legdíszesebb szóvirágait bravúrosan kacifántos és alpári csokorba kötő Kapát először Jancsó Miklós szabadította rá a világra. És Pepére.
A mocskos, korrupt zsaruk a filmekben különösen gyakran szoktak a bunkóság díszpéldányai lenni, de ez a skót nyomozó mindegyikükön túltesz. Törvény, kollegialitás, barátság, nők: neki semmi és senki sem szent, kiengedett fékkel és cinikus kacajjal robog lefelé a lejtőn. Persze a film végére megtudjuk, hogy ennek is megvan a maga tragikus oka, és talán a megváltás sem teljesen esélytelen.
Íme a mintapéldája annak, hogy a bunkóság és az intelligencia nem zárják ki egymást, sőt valaki még bántóbban tud bunkó lenni, ha még okos is hozzá. Ráadásul jelen esetben egy olyan emberről van szó, aki elvileg művészetet tanít: méghozzá zenélést, de azt aztán a lehető legkegyetlenebb módszerekkel, és nemcsak beletaposva a tanítványai lelkébe, de egyenesen földbe döngölve őket.
Billy Bob Thornton sosem a kedves és kifinomult karakterek eljátszásáról volt híres, de a Tapló télapó még az ő repertoárjából is kiemelkedik: egy alkoholista, züllött, perverz, sittes Mikulás, aki csak azért bohóckodik karácsonyi jelmezben, hogy aztán kirabolhassa az áruházat. A 2003-as első rész kimondottan szórakoztató tudott lenni a maga durva és fekete humorával, most pedig hosszú idő után a Tapló télapó visszatért a mozikba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.