A Hamis Izabella (1968)
A címben szereplő név nem egy személyt, hanem egy bélyegritkaságot jelöl, ami olyan sokat ér, hogy még egy gyilkosságot is elkövetnek érte: megölik a tulajdonosát, egy idős hölgyet. A holttestre egy tanárnő talál rá, aki a saját diákját, az áldozat albérlőjeként ott lakó lányt kereste csak. A hatóságok mellett pedig a tanárnő és a diáklány is nyomozásba kezd az egyre szövevényesebb ügyben... A maga korában igazi ritkaságnak számított egy magyar krimi, és Bácskai Lauró István rendező inkább a könnyedebb, humorosabb vége felől fogta meg a műfajt, a főszerepekben Ruttkai Évával és Kovács Katival – utóbbi természetesen a film zenéjében is közreműködött.
A Pogány Madonna (1980)
A Hamis Izabellában is már menő, laza rendőrnyomozót játszott Bujtor István, aki később ezt a Bud Spencer–Terence Hill-mozik jó érzékkel adaptált hazai verzióiban is folytatta. Ezek voltak az úgynevezett Ötvös Csöpi-filmek, amelyekben a nagydarab, szakállas Bujtor osztogatta a pofonokat, a nagydumás, vékonydongájú Kern András pedig a poénokat a rosszfiúk üldözése közben, elsősorban a Balaton partján. Az összesen négy mozifilmből és három tévéfilmből álló széria első darabjában egy ellopott műkincs körül forognak az események – a tettes pedig a korabeli szocialista erkölcs szerint csak külföldi, jelen esetben egy disszidens magyar lehetett.
Dögkeselyű (1982)
Listánk eddigi, vígjátékibb hangvételű magyar krimijeihez képest András Ferenc rendezése igazi sötét hangulatú, egzisztencialista bűnfilm: főhőse egy olyan budapesti taxisofőr, akitől szélhámos idős hölgyek ellopják a rábízott pénzt, ő pedig az igaza után futva egyre mélyebben elmerül a törvényen kívüli világban. A Cserhalmi György alakította dacos hős a végére szabályos ámokfutásig jut el, amibe még budapesti autós üldözés és egy szívfájdítóan bravúros zárójelenetben a napszemüvegen megcsillanó robbantóláng is belefért.
Szürkület (1989)
A világírű svájci író, Friedrich Dürrenmatt művéből több film is született az idők során (Fényes nappal történt, Az ígéret megszállottja) – a magyar moziváltozat Fehér György rendezésében egy lassú sodrású, művészi igényű, fekete-fehér bűndráma. Volt nyomozó főhőse egy isten háta mögötti vidéken próbál nyomára jutni egy pedofil sorozatgyilkosnak – amikor pedig a kollégái elkapnak valakit, nem hiszi, hogy ő az igazi tettes. Megismerkedve egy helyi asszonnyal és kislányával, benzinkutat bérel az út mentén, és várja a gyilkos felbukkanását.
A nyomozó (2008)
Gigor Attila abszurd humorú, csavaros krimijében egyből tudjuk, ki a gyilkos, de a kérdés az: ki volt az áldozat? Az emberkerülő, fura kórboncnok, Malkáv Tibor (Anger Zsolt) ugyanis az anyja életmentő műtétjére gyűjtve elvállalja egy ismeretlen ember megölését – majd egyből a gyilkosság után levelet kap az elhunyttól. A titkok után eredve nyomozásba kezd hát – a saját ügyében.
Utolsó idők (2009)
Az ukrán határ mellett játszódik Mátyássy Áron bemutatkozó mozifilmje, melynek főhőse olyan világban él, ahol minden a bűn útja felé tereli. A szegény vidék nem kínál számára semmi reményt a jövőre nézve, olajcsempészésből kénytelen megélni, amikor pedig a szellemi fogyatékos húgát megerőszakolják, és a rendőrség tehetetlen marad, maga veszi kezébe az ügyet. Az ilyesminek pedig nem szokott jó vége lenni.
A martfűi rém (2016)
Az ötvenes-hatvanas évek hírhedt magyar sorozatgyilkosának történetéről szóló film kapcsán mi is megfogalmaztunk jó néhány elismerő szót, és Sopsits Árpád rendezése valóban megérdemli, hogy már most a legjobb magyar krimik között emlegessük. Feszült, erős hangulatú, thrillerelemekkel is dolgozó, emlékezetes képekkel és alakításokkal teli bűnügyi film, ami közben nem feledkezik meg a szörnyű gyilkosságsorozatot lehetővé tevő kor és közeg pontos ábrázolásáról sem. Még játsszák a mozik, érdemes próbát tenni vele!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.