Lénárt Ferenc neve azután vált ismertté, hogy az 1992-es barcelonai olimpián a 9. helyen végzett súlyemelőként. Addig szinte csak a sportról szólt az élete, de miután hazatért a jétákokról, egy csapásra változott meg minden, a szövetsége ugyanis elvette a lakását, amiben addig élt.
"Életemben akkor volt egyedül saját otthonom, de bevallom, a szerződés apró betűs részét nem olvastam el, így hamar kitettek belőle. Azóta hajléktalanszállón lakom, ahol napi egyszeri étkezést biztosítanak. Általában - ahogy ma is -, egy doboz konzerv az ebéd" - mesélte Ferenc a történteket.
Elmondása szerint sosem kért segítséget senkitől, a környezete pedig nem ajánlott segítő jobbot a számára, pedig sokan tudták, hogy milyen sorsra jutott.
"Nem akartam megalázkodni, hogy segítséget kérjek, magától pedig soha senki nem ajánlotta ezt fel. Pedig pontosan tudták, milyen sorsra jutottam. De igazából hozzászoktam ehhez, a szüleim korán meghaltak, kétéves koromtól intézetben nőttem fel" - folytatta a súlyemelő, aki több végzettséggel is rendelkezik, de tapasztalat hiányában nem tud hosszútávon elhelyezkedni, ráadásul ezt az egészségügyi állapota sem teszi lehetővé.
Eddig a 22.700 forintos rokkantnyugdíjából élt, amit azóta már elvettek, illetve alkalmi munkákat vállal: dolgozott építőmunkásként és birkapásztorként is.
"Nem piszkos nekem a munka, bármit szívesen csinálok. A jövőtől nem várok már semmit. Csodák nem történnek, azt hiszem, az én helyzetem soha nem fog már változni" - mondta a Borsnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.