Kiemelt ügyek: öngyilkos akart lenni a fiatal lány, a gyilkos csak segített neki

1937. szeptember 4-én, szombat délután dr. Sikabonyi Zoltánnak, a Nemzeti Múzeum főkönyvtárosának naphegyi, Dezső utca 4/a. szám alatti villájában holtan találták 23 éves szobalányát. A vaságyon feküdt.

„A gyilkosság mindjárt az első percekben különösen rejtélyesnek látszott, mert a cselédszobában, ahol átlőtt szívvel és átlőtt fejjel, paplannal gondosan betakarva feküdt holtan az ágyon Molnár Mária, semmi sem árulta el, hogy ott bűntény történt volna. Feltűnő volt a rend a kis szobában, minden a maga helyén és a holttest is úgy feküdt az ágyban, hogy a rendőri bizottság inkább arra következtetett, hogy öngyilkosság történt" - írta meg Miklós Andor lapja, az Est 1937. szeptember 18-i számában.

Az öngyilkosság teóriát erősítette, hogy nem törtek be a házba, a cselédszoba ajtaját pedig zárva találták, akárcsak a villa nagy kapuját. Úgy tűnt, senki sem lépett be a tetthelyre. Ugyanakkor az ajtók kulcsait sehol sem találták, amiből arra következtettek a detektívek, hogy a beállított helyszín egy gyilkos műve. Valamiről tehát elfelejtkezett a támadó, akinek majdnem sikerült a tökéletes öngyilkosságra utaló tetthellyel félrevezetni a hatóságot. A szép lányt, akit a környéken Marica néven ismertek, egy kiskaliberű revolverrel, közvetlen közelről lőtték agyon. Vajon ki tehetett ilyet? Az egyértelmű volt, hogy a lány beengedte a támadóját.

„A Friss Újság beszámolt arról, hogy a gyilkost a rendőrség a leány férfi ismerősei között keresi, és hogy a bűntényt csak olyasvalaki követhette el, aki ismerte a helyszínt és a villában már máskor is megfordult" - olvasható a Friss Újság szeptember 7-ei számában.

Nem csak férfiakat, Marica barátnőit is felkeresték és kihallgatták, hátha elvezetnek a gyilkoshoz. Mindegyikük azt mondta, hogy a lány öngyilkossági tervekkel foglalkozott élete utolsó hónapjaiban. Kiderült, hogy szerelmes egy férfiba, aki nem viszonozta az érzelmeit, ezért akart meghalni. 1937 augusztusában mérget vett be, de túlélte az öngyilkossági kísérletet. Vajon most is ez történt? Öngyilkos akart lenni és segítséget kért? Bár elég abszurdnak tűnt, a nyomozók ezt a lehetőséget sem vetették el.

A nyomozás szálai végül egy 23 éves, Elek Ferenc nevű kertész-sofőrhöz vezettek. A csinos nőt gyakran látták vele élete utolsó időszakában.

„Egymás után kerültek elő a tanúk, akik azt a szinte képtelennek látszó történetet adták elő egyöntetűen, hogy Elek Ferenc a leány felkérésére követhette el a gyilkosságot"- olvasható az Est már idézett számában.

„A főkapitányságon különben jelentkezett néhány fültanú, akik egy Irányi utcai vendéglőben találkoztak a bűntény előtt Elek Ferenccel, aki akkor a következőket mondotta: Figyeljétek az újságokat, ha láttok benne egy hírt, hogy egy Mária nevű leánnyal baj történt, gondoljatok reám, mert én leszek a tettes." - írta meg a Friss Újság.

A rendőrség azonnal körözést adott ki a „169 centiméter magas, egyenes tartású, zömök, vastag szájszélű, telt, piros arcú, feketehajú, sűrű fekete szemöldökű" gyanús férfi ellen, akiről még azt is közzétették, hogy az egyik karján tetoválás látható. Két hétig tartott a razzia, mire Elek Ferenc előkerült.

Szeptember 17-én a baktalórántházi csendőrök telefonáltak a budapesti rendőrség bűnügyi osztályára, hogy közöljék, elfogták a naphegyi gyilkosként elhíresült, New York-i születésű Elek Ferencet. Azt mondták a rendőröknek, hogy a zilált külsejű fiatalembert éjszaka igazoltatták az országúton. Mivel pár perc alatt három különböző néven mutatkozott be és állandóan azt hajtogatta, hogy engedjék el, mert nem követett el semmi, annyira gyanússá tette magát, hogy bevitték a csendőrszobára. Nem sokáig kellett faggatniuk. A férfi bevallotta, hogy ő Elek Ferenc és meggyilkolta Maricát, az ő kérésére. Bőröndjéből pedig előkerültek a naphegyi villa kulcsai.

„Hónapokkal ezelőtt ismerkedtem meg Molnár Máriával, Különös leány volt. Mindig a halálról beszélt. Hogy így szeretne meghalni, hogy úgy szeretne meghalni. Csalódott egyik szerelmében, ezért kereste mindenáron a halált. Próbáltam lebeszélni, de ő dühösen letorkolt. Hogy ő igenis öngyilkos lesz. Másnap, amikor megint találkoztunk, váratlanul azzal fordult hozzám, hogy segítsek rajta, ő szívesen meghálálja, neki nincs bátorsága az öngyilkosságra, kellene egy férfi, aki végezne, vele. Addig-addig beszélt, amíg kezdtem megbarátkozni a gondolattal. Átadott 50 pengőt, odaadta aranygyűrűjét, külön megfizette a revolver árát is... És én vállaltam a dolgot" – mondta a csendőröknek, amit az Est szeptember 18-i száma idézett.

Ezt a vallomást később Budapesten a rendőröknek is megismételte. Ettől a perctől kezdve többé nem tagadta, hogy ő Marica gyilkosa. Sőt, a helyszíni szemlén még azt is megmutatta, pontosan hogyan és mi történt szeptember 2-án éjszakáján. A nő, aki Elek bevallása szerint, őt sohasem szerette, letérdelt elé, és könyörgött neki, hogy segítsen rajta. Arra kérte, hogy lője le. Azt mondta, a nő megragadta a kezében lévő revolvert, és a mellkasához szorította, a ravaszt viszont ő húzta meg. Mivel Marica nem halt meg azonnal, ezúttal arra kérte a férfit, hogy tegye meg még egyszer. Ekkor lőtte fejbe a 23 éves kertész a szobalányt. A nő azonnal meghalt, élettelen teste pedig a vaságyra zuhant. Adott volt a helyzet. Gyilkosa odalépett a holttesthez és szabályosan befektette az ágyba, majd betakarta, aztán bezárta az ajtót és a nagy kaput, majd elszaladt. Két napig a fővárosban bujkált, majd Debrecenbe indult, aztán átszökött a csehszlovák határon a szüleihez. Azt mondta, nem sokáig maradt ott, mert annyira erős volt a lelkiismeret-furdalása, hogy inkább visszatért Magyarországra, és ha nem fogják el a csendőrök, pár nappal később talán ő maga jelentkezett volna kapitányságon, hogy feladja magát. Amikor arról kérdezték, miért „ment bele", hogy megölje Maricát, arra hivatkozott, hogy azt hitte, nem büntethetik meg, ha felkérésre gyilkolt. Bár ebben tévedett, mert tette gyilkosság volt, végül 1937 decemberében valóban ejtették ellene a vádat. Csakhogy ennek nem Marica öngyilkossági vágya vagy a kérése volt az oka. A férfit megvádolták a gyilkossággal és letartóztatták. Mivel furcsán viselkedett a fogházban, ügyvédje kérésére elmeorvosok vizsgálták meg, akik megállapítottak, hogy a gyilkossággal korábban dicsekedő és szokatlanul viselkedő férfi nem beszámítható. A bíróság a szakvélemény alapján Elek Ferenc számára kényszergyógykezelést rendelt el, a naphegyi gyilkos elmegyógyintézetbe került.