A Haverda-gyilkosság története

1909. április 19-én este nyolckor Haverda Boldizsárné, egy szabadkai ügyvéd dúsgazdag özvegye társalkodónője és egyik ismerőse kíséretében a Palicsi úton haladt a város felé. A három nő szorosan egymás mellett sétált a két oldalt bokorral beültetett, széles úton. Már a város felé haladó villamos egyik sínpárja mellett jártak, amikor revolverrel a kezében előttük termett egy férfi.

– írta meg a Budapesti Hírlap két nappal később.

Haverdánét a szívén találta el a golyó. Mielőtt összeesett volna, még beszélt, felfogta, hogy mi történik vele.

- állítólag ezek voltak az utolsó szavai.

A támadásnak három szemtanúja volt. Deákné, az agyonlőtt asszony házvezetőnője, Deák Olga tanítónőjelölt, és Bohaczki Magda cselédlány. Mind a hárman úgy megijedtek, hogy eszükbe sem jutott a férfi után szaladni, amikor az elmenekült az éjszakában. Bár a földbe gyökerezett a lábuk, emlékeztek a gyilkosra, és megpróbáltak személyleírást adni róla a nyomozóknak. Vallomásuk alapján egy magas, szikár, 28-30 év körüli fiatalember támadt rá Haverdánéra, aki ugyan kopott, de elegáns, szürke ruhát viselt és „sportsipkát" a fején.

Miért halt meg Haverdáné?

A szabadkai nyomozók megtudták, hogy Haverdánénak mintegy félmillió korona volt a vagyona, ami tetemes összegnek számított a századelőn. Vajon emiatt kellett meghalnia? Hogy a kérdésre választ kapjanak, a detektívek kihallgatták az asszony helyi rokonait és ismerőseit. Emellett táviratot küldtek a budapesti detektíveknek a gyilkosság hírével és azzal a kéréssel, hogy keressék meg és hallgassák ki az asszony lányát, aki évekkel korábban a fővárosba költözött. A nyomozók kiderítették, hogy Haverda Mária 1901-ben ment hozzá egy bizonyos Jarmatzky Sándor újpesti jegyzőhöz, akitől egy fia született.

Volt anyósával kapcsolatban még ennyit sem tudott segíteni Jarmatzky. Közölte, hogy a válás óta megszakította a kapcsolatot volt neje családjával.

A rendőrök azonnal elindultak a Török utcába, de nem találták otthon Haverda Máriát. Kiderült, hogy már tud az anyja haláláról, mivel Klein Mátyás szabadkai ügyvéd telefonon felhívta a Király utcai bank vezérigazgatóját, Klein Pált, és elújságolta neki, mi történt, ő pedig értesítette a gyönyörűnek tartott fiatalasszonyt. Azt is megtudták a nyomozók, hogy mi köze Kleinnek Haverda Máriához. Anya és lánya nem volt jó viszonyban. Amikor Mária elvált, ügyvéd édesapja megharagudott rá, és mivel könnyelmű nőnek tartotta, kihagyta a végrendeletéből. Apja halála után az anyja sem volt kegyesebb a lányával, így Mária pert indított azért, hogy a neki járó köteles részt megkapja a vagyonból. A tárgyalásra pedig a Király utcai bankból kapott előleget. Mint kiderült, kétszer nyert az édesanyjával szemben, és idővel csak egyre jobban elmérgesedett az anya-lánya viszony. Azonnal gyanús lett Mária. Vajon megbízott valakit Haverda Boldizsárné meggyilkolásával?

A szálak egy irányba mutatnak

Miközben ezen gondolkodtak, a tetthely közelében előkerült a gyilkos sapkája, amiben hosszú hajszálat találtak. Vajon parókát viselt a támadó, vagy a férfi mellett egy nő is „benne volt a balhéban"? Hamar megkapták a választ.

A budapesti rendőrök Haverda Mária két közeli ismerősét, Jánossy Aladárt és Vojta Antalt is kihallgatták. Kiderült, hogy Jánossy szerelmes a gyönyörű, fiatal Máriába, és Vojta Antalról is felmerült, hogy szexuális viszonya van az asszonnyal, akire a korabeli sajtó elkezdett „femme fatale"-ként, a végzet asszonyaként hivatkozni.

A nyomozás szálai valóban az áldozat lányához vezettek. Mária arra számított, hogy anyja halála után nemcsak a kimerítő pereskedésnek lesz vége, hanem a vagyonhoz is hozzáférhet. Rávette két szeretőjét, hogy segítsenek neki. Vojta kitervelte, Jánossy pedig végrehajtotta a bérgyilkosságot, amit az örökség megszerzéséért találtak ki. Aladárra egyébként tökéletesen illett a szemtanúk leírása.
Az eset nemcsak a szereplői miatt vált kiemelt üggyé, hanem amiatt is, mert először felmentették Máriát, Jánossyt és Vojtát. Aztán fél évvel a felmentő ítélet után ismét bíróság elé állították, amely elítélte őket. A királyi kúrián 1910. október 12-én született meg az ítélet. Mária a felbujtásért 12 évet, Jánossy Aladár 10 évet, Vojta pedig 8 évet kapott. Mindegyikük letöltötte a büntetését. Szabadulása után Jánossy eltűnt a nyilvánosság elől, Vojta állítólag Amerikába utazott és egy zenekarban magyar nótákat játszott, Mária pedig egy Pest megyei faluban telepedett le. A megfakult szépségű asszony összeköltözött az egyik rabtársnőjével, és tejárusként tengette hátralévő éveit.

Budai örökség hamis végrendelettel

Ez az egy évszázaddal ezelőtti, kiemelt ügyként kezelt bérgyilkosság, amit a Haverda-örökségért terveltek ki, végül börtönbüntetéssel végződött. A ceglédi ingatlanos csalók ügye viszont még nem zárult le. Egy fiatal nőt azzal vádolnak, hogy becsapott egy idős férfit, a bizalmába férkőzött, és hamis végrendelettel megszerezte a vagyonát a nyugdíjas meglepően korai halála után. Ezt az ingatlanmaffiához kötődő történetet mutatta be november 23-án, 22.10-kor a Life TV Kiemelt ügyek Kovács Noémivel című műsora.