Alaska P. Davidson, az FBI első női különleges ügynöke

2019.10.11.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Több mint 90 évvel ezelőtt Alaska P. Davidsonnal olyan dolog történt, ami előtte még soha egyetlen nővel sem: kinevezték az FBI különleges ügynökévé. Habár pályafutása nem volt hosszú, annál fontosabb volt az, hogy ez egyáltalán megtörténhetett. Két évig szolgált, mielőtt az akkor frissen kinevezett J. Edgar Hoover igazgató lemondásra nem szólította fel. A nők ezután még sokáig nem tették be a lábukat az FBI épületébe, csak Hoover halála, és az esélyegyenlőségről szóló törvény elfogadása után.

A legtöbben nem hallottak még Alaska P. Davidson nevéről, pedig olyan úttörő volt, akinek érdemes lenne ismerni a történetét. Alaska 1868-ban, Ohióban született két fiú mellé egyetlen lánygyermekként, de korai éveiről nem sokat tudni. Bátyjai sikeres karriert futottak be, ők alapították meg a Packard Motor Car Companyt, amelyet a General Motors 1932-ben megvásárolt, de Alaska sem vitt véghez kisebb dolgot annak ellenére, hogy mindössze 3 évet járt iskolába.

Alaska már házas volt, és gyermeke is született, mire beindult a „karrierje".

1922. október 11-én ő lett az FBI első női különleges ügynöke.

Alaska P. Davidson, az FBI első női különleges ügynöke Forrás: Wikipedia/fbi.gov

New Yorkban volt a kiképzése, amelynek elvégzése után ügynöke azt mondta róla, hogy Alaska egy nagyon kifinomult teremtés, ezért nem dolgozhat minden olyan eseten, amelyben női munkaerőre lenne szükség. Azt javasolta, hogy kizárólag olyan ügyek felderítésében működjön közre, amelyek nem túlságosan durvák. Alaska képzése és kinevezése után rögtön a Washington D.C. irodájában kezdett el dolgozni. Kezdő fizetése napi 7 dollár volt, amely kiegészült még 4 dollárral, ha a felderítések miatt utaznia is kellett.

Alaska után az FBI még több női tagot is felvett, akik szinte kivétel nélkül mindannyian a Mann-törvényhez kapcsolódó nyomozásokban vettek részt. Az 1910-ben elfogadott törvény célja eredetileg az volt, hogy meggátolják a nők és fiatal lányok szexuális célból való államok közötti utaztatását, a gyakorlatban azonban sokszor használták a két felnőtt ember között létrejött aktus kriminalizálására is. Alaska is részt vett az ehhez a törvényhez kapcsolódó ügyek felderítésében. Sem az ő, sem a többi nő karrierje nem lehetett hosszú életű az FBI-nál, ugyanis

kinevezték az FBI élére J. Edgar Hoovert, aki keményen fellépett képzetlen ügynökök és a női munkavállalók ellen is.

Hoover úgy gondolta, nincs olyan speciális munka, melyet a nőknek szánna. Úgy érezte, csak a férfiak alkalmasak arra, hogy különleges ügynök váljon belőlük, és ezt a nézetét halála napjáig fenntartotta. 1924. június 10-én Hoover lemondásra szólította fel Alaska Davidsont, aki így kevesebb mint két évet szolgált az FBI-ban, ennek ellenére történelmet írt. 1934. július 16-án, 66 éves korában halt meg, sajnos azt már nem élte meg, hogy újabb nők dolgozzanak az FBI-nál, arra ugyanis nem került sor 1972-ig.