Zárt tárgyaláson, egy titokzatos védett tanú meghallgatásával fog eldőlni, hogy 13 év után megkapja-e a 25 milliós nyomravezetői díj felét Szebenyi István, aki annak idején segített a rendőrségnek megtalálni a 2002-es móri mészárlás két valódi tettesét.
A móri bankrablás, amelyet a sajtóban gyakran móri mészárlásnak neveznek, a magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkossága volt. A rablásnak nyolc halálos áldozata volt, akiket az elkövetők egyszerűen kivégeztek.
Az akkoriban rablóként tevékenykedő Kiglics Attila nevezte meg – vélhetően szándékosan helytelenül – két volt társát, KaiserEdét és HajdúLászlót. A két férfi éveket ült - utóbbi 2007-ben öngyilkosságot követett el - mire Szebenyi István amatőr hadtörténész fémdetektorával fel nem fedezte a gyilkos fegyvereket, és ezzel végre elkapták a valódi tetteseket, NagyLászlót és WeiszdornRóbertet.
A hamisan tanúzó Kiglics azonnal megkapta a nyomravezetői díjat, vagyis a 25 milliót, nem úgy, mint István, akitől megtagadták az általa bíróságon követelt 12,5 millió forintot, sőt az elvesztett perekből adódó perköltséget is kifizettették vele.
„Zárt tárgyalás lesz, így én sem lehetek bent"
– mondta Szebenyi a végső döntésről a Borsnak. Azért lesz így, mert végre az ügy védett koronatanúját is meghallgatják.
„Nem vagyok optimista, mert bár tudom, hogy igazam van, de – az eddigiekből ítélve – bármi megtörténhet. Ha ez nem sikerül, akkor itthon nincs több lehetőségem a fellebbezésre, ezután már csak Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bizottsághoz fordulhatok, és el is fogok menni!"
– szögezte le, majd hozzátette, hogy a védett tanúnak és neki ugyanannyi szerepe volt az ügyben, ezért gondolja, hogy a fele nyomravezetői díj illeti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.