Gala Dalí, aki nélkül Salvador Dalí sosem lett volna híres

Gala akkoriban kifejezetten vonzó nőnek számított. Egyszerre volt csinos, elegáns, visszafogott (legalábbis ránézésre) és intelligens - ebből kifolyólag pedig rengeteg művész rajongott érte. 1929-ben, mikor Dalíval először találkoztak, Gala egy költő felesége volt, akinek gyermeket szült. Sőt, mi több, szeretője is volt, egy Max Ernst nevű német festő személyében.

Az orosz származású asszony kifejezetten szerette a férfiakat. Boldogsággal töltötte el, ha valaki szimpatizált vele, és meg is tett mindent annak érdekében, hogy célba érjen az illetőnél - ám a kalandjai sosem fordultak komolyabbra. Aztán egyszer csak jött Salvador Dalí, akivel első látásra egymásba szerettek. Pedig a festő egyáltalán nem volt egy tipikus Adonis: hatalmas homloka, nagy fülei és vékony testalkata miatt általában nem őt szúrták ki először a nők. Arról nem is beszélve, hogy ekkor Dalí még egyáltalán nem volt befutott festő - olyannyira nem, hogy az apja tartotta el. Ebből kiindulva tehát elég nehéz elhinni, hogy Gala pénzügyi okokból szemelte ki magának a művészt.

A szerelem gyógyító hatása azonban feltámasztotta Salvadort, aki sikertelensége és tragikus anyagi helyzete mellett még pszichés problémákkal is küzdött. Kényszerképzetei voltak, amelyek miatt folyamatos mentális feszültségben élt,

Na és persze nála sem maradhatott el a művészekre nagyon is jellemző jó öreg depresszió. Mégis, valamiért Galát közel engedte magához, meg tudta neki mutatni a legféltetebb belső kis világát, ettől kezdve pedig elválaszthatatlanok lettek. A nő végül el is vált Dalí kedvéért, hiszen ez a szerelem jóval többnek ígérkezett, mint egy futó kaland.

Ám Salvador apja nem nézte jó szemmel a szerelmüket, olyannyira nem, hogy mikor együtt utaztak hozzá Spanyolországba, mindkettejüket elhajtotta a szülői háztól. Szerencséjükre egy korábbi sikeres párizsi kiállításból maradt némi pénzük, amelyből egy villany, gáz és fűtés nélküli kis vityillóra pont futotta. Ám Gala egészségügyi állapota nem engedte meg, hogy túl sokáig ilyen körülmények között éljenek, így erre hivatkozva rávette a férfit, hogy utazzanak vissza Párizsba. Így is lett. A festő alkotott, a felesége pedig próbált vevőket találni a képekre - egy darabig teljesen sikertelenül. Végül egy nagyobb megrendelés húzta ki őket a szegénység torkából. Így végre annyi pénzhez jutottak, hogy Dalí nyugodtan visszatérhetett az Isten háta mögé eldugott kis szülőfalvacskájába, és otthont teremtett a szegényes kis faházból. Gala zokszó nélkül vele tartott, pedig nagyvárosi nőként valószínűleg nem ilyen életet képzelt magának.

Persze annyira azért dörzsölt volt, hogy időnként rávegye a művészt egy-egy párizsi utazásra, melyek alkalmával befolyásos emberekkel találkoztak és sorsdöntő kapcsolatokat kötöttek. Innentől pedig már nem volt kérdés, hogy Salvador Dalí a legsikeresebb festők egyike lesz.

Tényleg csak a pénze kellett?

Rosszindulatú híresztelések szerint Gala nagyon is értett a művészethez, így pontosan meg tudta mondani, ki az, aki tehetséges és ki az, aki nem. És mivel a festő nagyon is annak bizonyult, így Gala elhatározta, hogy sztárt csinál belőle. Sokan megbélyegezték emiatt és furcsa szemmel néztek rá, pedig tényszerű indokokkal nem tudták alátámasztani az állításukat. Úgy tűnik, az őszinte és igaz kapcsolatok létezésében már akkor sem hittek az emberek, de nagyon valószínű, hogy Gala és Salvador Dalí kapcsolata valóban a szerelemről szólt, és nem a pénzről.