Emberi csontokat rejtő középkori sekrestyére bukkantak a westminsteri apátságban

Forrás: Heritage Images/Getty Images/Heritage Images -

2020.08.25.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban

A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg - írta meg a The Guardianen keresztül az MTI.

A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a 13. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet.

Emberi csontokat rejtő középkori sekrestyére bukkantak a westminsteri apátságban Forrás: Westminster Abbey

Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban, miután veszélyes állapotba került, lerombolták.
Az építmény alapjait először 1869-ben egy Sir George Gilbert Scott ünnepelt építész által vezetett projekt során bontották ki.
Január óta a Pre-Construct Archaeology régészeti csapat vezeti a munkálatokat a westminsteri apátságban, a projektet azonban három hónapra megakasztotta a koronavírus-járvány.

Az apátságot felügyelő hatóságok az épület oldalán egy új fogadótermet akarnak kialakítani. Itt zajlana a jegyértékesítés és itt kapnának helyet a biztonsági létesítmények. A látogatók ezáltal a nagy nyugati kapun léphetnek be a székesegyházba, amelyet egykor a közemberek nem, csak az uralkodók és a királyi mennyasszonyok használhattak.

A westminsteri apátság Forrás: Heritage Images/Getty Images/Heritage Images

Több jó állapotban megmaradt ereklyét is feltártak az ásatások során, például egy szenteltvíztartót vagy medencét, melyet valószínűleg Hitvalló Eduárd templomában a szerzetesek kezük megmosására használtak belépéskor.
Találtak egy ólomcsövet is, mely valószínűleg vízzel látta el az épületet, korát a 13. századra teszik.
Előkerültek a középkori festett vakolat töredékei is, melyek alapján valószínűsíthető, hogy a sekrestye falait egykor kézzel festett piros, fehér és fekete virágok díszítették.
Számos 18. százai háztartási tárgy, például porcelán étkészletek, éjjeli edények, üveg ivópoharak, valamint fésűk és kefék maradványát is megtalálták.
Mivel a 13. században, majd a 18. században is temetkezési helyként használták a területet, több száz személyhez köthető emberi maradvány került a felszínre.