A bukaresti „Colectiv" nevű szórakozóhelyen 2015. október 30-án, pénteken éjjel tűz ütött ki. Aznap este a helyi Goodbye to Gravity metálzenekar tartott ingyenes lemezbemutató koncertet, a közönség nagyjából 400 főből állt. A szervezők és a zenekar igyekezett különleges show-elemekkel megspékelni a műsort, amelyhez formabontó díszeket, látványos fényeket és pirotechnikai eszközöket alkalmaztak. Utóbbi show-elemeket azonban nem kellő alapossággal használták, melynek következtében a szikrák lángra lobbantották a mennyezetet díszítő farácsot, majd a szigetelésre használt poliuretán anyagot, amely erősen gyúlékony. A mennyezet a közönségre omlott, és kitört a pánik.
A tragédia 27 halottat és 180 sebesültet követelt, rengetegen pedig kórházba kerültek. Arra azonban senki sem számított, hogy az egészségügyi intézményekben további 37 ember fogja életét veszteni - ráadásul olyanok, akik közül sokan nem is életveszélyes sérülésekkel kerültek oda. Fiatal, egészséges emberek voltak, akik mindössze 10-15 százalékban szenvedtek égési sérüléseket.
A halálos áldozatok száma így 64 főre emelkedett, és mindenki egyetlen kérdésre akarta tudni a választ: ki a felelős ezért? Meg persze az is válaszért kiáltott, hogy mi történt velük pontosan.
Néhány bátor újságíró rávetette magát az ügyre, és minden erejükkel próbálták felgöngyölíteni ezt a bonyolult ügyet. Nem könnyítette meg a dolgukat, hogy az információk csak apránként kerültek napvilágra, ahogy azok az életveszélyes fenyegetések sem, amelyekkel próbálták megállítani őket. Fáradozásaik nem voltak hiábavalóak, ugyanis olyan egészségügyi csalássorozatra derítettek fényt, amit addig el sem tudtak képzelni.
Alexander Nanau, a film rendezője rendhagyó szemszögből mutatta be a történteket, ugyanis nem a tragédia estéjét dolgozta fel, hanem a tűzesetet követő időszakot. Olyan mérhetetlen viszály alakult ki Romániában, amellyel csak nagyon ritkán találkozhat az ember. A sokkoló dokumentumfilm másik különlegessége, hogy az oknyomozó újságírók szemszögéből mutatja be az eseményeket, melynek köszönhetően elég egyértelművé válik a nézőknek, hogy mekkora szerepe van a médiának a tömegek megfelelő tájékoztatásában.
Sajnos bőven akadnak a filmben olyan képsorok, amelyektől összeszorul - vagy éppen felfordul - az ember gyomra. Az egyik legszívszorítóbb Tedy Ursuleanu története, aki túlélte a katasztrófát, és vállalta a filmben való szereplést. Testének jelentős százaléka megégett, egyik kezéről le kellett amputálni az ujjakat, és ezen felül is számtalan operációt végeztek rajta. Tedy kendőzetlen őszinteséggel mutatja meg, milyen mértékben roncsolta szét a testét a tragédia, a róla készült képsorozat enyhén szólva is letaglózza az embert.
"Egész életünkben szeretettel fogunk emlékezni azokra, akik itt hagytak minket - hiszen barátaink, kollégáink, tanáraink voltak -, és a családjaikra is, akiknek fájdalma sosem fog elmúlni teljesen. Vagyunk néhányan, akik megnyertük a csatát a halállal szemben, de csupán egy hajszálon múlott - írta a közösségi oldalán 9 hónappal a tragédia után, és hozzátette:
a Colectiv áldozatai nem akarnak mást, csak normális életet élni.
A dokumentumfilm tavasz óta elérhető az HBO GO-n, így aki szeretné megérteni egy aspektusát annak, hogy mi a baj a mai világgal, annak érdemes megnézni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.