Petrolati professzor a több mint tizenkét órás műszakja kezdetén arról beszélt, minden nap úgy áll munkába munkatársaival együtt, hogy tudják, újabb nehéz nap áll előttük.
"Az elszántság és a fáradtság keveredik orvosokban és ápolókban. Nem adjuk fel az embertelen munkatempó, a bennünket is uraló szorongás, a közöttünk is terjedő betegség ellenére" - mondta. Úgy látta, a tavaszi első hullám után az egészségügyben dolgozók is azt hitték, egy ideig levegőhöz jutnak, de a második hullám fáradtan érte őket. "Aggódunk, hogy ez a mostani időszak az elsőnél is hosszabb lesz, és nem fogjuk bírni" - tette hozzá.
Reményt az utóbbi hetekben gyorsan toborzott fiatal orvosok érkezése hozott. "Soha nem gondoltuk volna: pandémia kell ahhoz, hogy több orvos generáció ismét együtt dolgozhasson".
Terápiának nevezte a folyamatos kibeszélést is, mivel "nincsen olyan pillanata a napunknak, amikor ne osztanánk meg egymással a tapasztalatokat, ki hogyan kezelte a betegeket, vagy milyen cikket látott, hiszen óránként megjelenik valami".
Hozzátette, a szakmabeliek közötti gyors kommunikáció segített korrigálni a kezdeti tévedéseket, amikor a járvány tavaszi terjedése kezdetén "teljesen tudatlanok voltunk, azt sem tudtuk, milyen ellenséggel álltunk szemben".
Sandro Petrolati nem titkolta, főorvosként ugyanúgy követi a naponta közölt járványadatokat mint akárki más. Elmagyarázta, hogy a számok alakulásából kalkulálja ki a várható tetőzést, valamint azt, "hogyan osszuk be az erőnket". Hozzátette, hogy a legerősebb hullámot a január-február időszakban várja.
Meglepetésnek nevezte a járványhullám gyors visszatérését, mely az előjelzett november helyett már szeptember végén, október elején jelentkezett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.